Ma este az ATV-ben Orbán Viktor miniszterelnök úr interjújában a riporter tévesen kérdezett a gyermekszegénységről, írta keddi Facebook-posztjában Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: Rónai Egon riporter azt állította, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9 százalékra módosította a gyermekszegénységi mutatót, s ez a riporter szerint egy, az „Európai Unióban is kirívóan rossz adat, minden ötödik gyermek mélyszegénységben él”.
Hát ebből semmi nem igaz! Az egész álhír!
– hangsúlyozta posztjában Szalai Piroska.
A miniszterelnöki főtanácsadó ezt követően bejegyzésében a tényeket sorolta fel:
- A KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya hazánkban. Ilyen alacsony érték egyetlen uniós országban sincs.
- A 18 év alatti gyermekek 22,9 százaléka élt szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával 2023-ban, az unió átlaga pedig 24,2 százalék. A 2024-es évi adatunk is 22,9 százalék maradt.
- A KSH nemrégiben tényleg végzett egy nagyrevíziót a 2018-2023 közti évekre, amelynek keretében újraszámolta a 2022-es népszámlálás adataival átsúlyozva ezt a mutatót is. (A revízió előtt ez a szám 21,1 százalék volt, de az újrasúlyozott érték is az uniós átlag alatt maradt.)
- 2010-ben még 40,4 százalékon álltunk.
- 2010-2023 közti 17,5 százalékpontos javulásunk a 2. legnagyobb a tagállamok között Lettország után. Ez kimagaslóan jó, korábban soha nem látott mértékű javulás.
- A gyermekek közül a súlyos nélkülözésben élők aránya 2010-ben még 30,4% volt, 2024-re 10,5%-ra mérséklődött.
- Kijelenthető, hogy több, mint 300 ezer gyermek tudott átlépni a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül a középosztályba.
- Ilyet csak a kiváló magyar családtámogatási rendszerrel, a nők és az édesanyák foglalkoztatásának jelentős bővülésével, valamint a reálkeresetek szintén kimagasló növekedésével tudtuk elérni.
- 2016 óta mindössze két olyan esztendőnk volt, amikor a családtámogatások nélkül számolt, tehát az egyedülálló gyermektelenek nettó átlag keresetének emelkedése ne lett volna benne az unió legjobb 5 országa között, tavaly a 3. helyen álltunk. Ha a családi adókedvezményt és az édesanyák adómentességét is figyelembe vettük volna a nettó átlagkereset számításnál, még jobb lenne a helyzet.
- A 20-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2024-ben 77,1 százalék volt, ami a 6. legnagyobb már az unióban, a javulásunk 2010 óta Málta után a legnagyobb, az uniós átlag mindössze 70,8 százalék.
Szalai Piroska emellett azt is tudatta: a műsorvezető tévedett akkor is, amikor azt állította, hogy minden ötödik gyermek él mélyszegénységben.
Ez a mutató nem a mélyszegénységben élőket méri, hanem azokat, akik a fenyegetésben, azaz kockázattal élnek. A mélyszegénységet nem vizsgálja sem az EU, sem az OECD összehasonlítható, standard mutatóval. A mélyszegénységnek nincs elfogadott egységes definíciója.
A különféle kutatók eltérő módon értelmezik a mélyszegénység fogalmát, ezért mindenki más számokról beszél, így nem lehet ilyen összehasonlításokat végezni, szögezte le a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve: éppen ezért fejlesztette ki az 1990-es években az unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató komplex mutatót.
Összegezve: hazánkban kisebb az uniós átlagnál a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya, a mi javulásunk a második legnagyobb. Több, mint 300 ezer gyermek tudott kilépni a fenyegetettségből. Tehát nem kirívóan rossz, hanem kiváló a magyar javulás!
– hangsúlyozta Szalai Piroska, kiemelve: minden más állítás álhír.
