Bajban Brüsszel: az amerikai kormány elkezdte büntetni az európai cenzúrarendszer főszereplőit

Washington cenzúrával vádolja Thierry Breton volt uniós biztost és négy dezinformációellenes aktivistát. László András, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője bejegyzésében arról ír, hogy az EU-s cenzúrahálózat egy kiterjedt hálózat, amelynek magyar szereplői is vannak. Idén ősszel jelentette be Ursula von der Leyen, hogy ezt tovább fogják erősíteni az úgynevezett Európai demokráciapajzs programmal.

Ursula von der Leyen és Thierry Breton az Európai Parlamentben Strasbourgban, 2024. július 18-án Forrás: AFP

Az amerikai külügyminisztérium kedden bejelentette: megtagadja Thierry Breton volt EU-biztos és további négy személy vízumkérelmét, tiltakozásul az európai közösségimédia-szabályozás ellen – számolt be róla a DW, amit az Origo írt meg.

Az Egyesült Államok megtagadja Thierry Breton volt EU-biztos és további négy személy vízumkérelmét. Fotó: AFP

Az intézkedés az Egyesült Államok és Európa közötti feszültségek erősödése közepette született, miután Donald Trump elnök kormánya azzal vádolta Brüsszelt, hogy korlátozza az alapvető szabadságjogokat

 – fogalmaz a portál.

Breton mellett az amerikai vízumtilalom az alábbi személyeket érinti:

• Anna-Lena von Hodenberg és Josephine Ballon, a német HateAid civil szervezet munkatársai
• Imran Ahmed, az amerikai székhelyű Center for Countering Digital Hate brit vezérigazgatója
• Clare Melford, a Global Disinformation Index (GDI) társalapítója

Azt írják, hogy Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szerint az öt érintett személy „szervezett erőfeszítéseket vezetett annak érdekében, hogy amerikai platformokat kényszerítsenek az általuk nem kívánatos amerikai nézetek cenzúrázására és elnyomására”.

Kezdetben nem nevezték meg a vízumtilalommal sújtott személyeket, ám Sarah Rogers, a közdiplomáciáért felelős államtitkár később egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben azonosította őket.

Rogers Bretont az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényének (DSA) „zseniális ötletgazdájaként” jellemezte. A jogszabály tartalommoderálási és egyéb előírásokat ír elő az Európában működő nagy közösségimédia-platformok számára. Az amerikai külügyminisztérium közölte: a HateAid a DSA végrehajtásában „megbízható bejelentőként” működik közre.

Breton  a vele szembeni intézkedést „boszorkányüldözésnek” nevezte.

„Amerikai barátainknak üzenem: a cenzúra nem ott van, ahol gondoljátok” – írta az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

„Thierry Breton volt európai biztos, aki az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (DSA) atyja és nyilvánosan megzsarolta Elon Muskot, amikor bejelentette, hogy Donald Trumppal fog interjút készíteni, amit az X oldalon lehet majd megnézni. Már az interjú előtt egy nyílt levélben arra utalt, hogy az interjú illegális lehet az európai szabályok értelmében és büntetést vonhat maga után. Az amerikai elnökválasztási kampányban az egyik jelölttel készítendő amerikai platformon közvetített interjút próbált meg meghiúsítani az európai biztos” – fogalmaz bejegyzésében László András, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. 

Mint írta: Imran Ahmed, a CCDH szervezet vezetője. A Center for Countering Digital Hate (CCDH) számos véleményvezér, illetve médium online elhallgattatásán dolgozott – többek között a jelenlegi amerikai egészségügyi miniszter elhallgattatásán.

Clare Melford, a Global Disinformation Index vezetője. Korábban a Biden-kormányzat megbízásából is feketelistát vezetett olyan személyekről és médiumokról, akiket cenzúrázni kell.

Anna-Lena von Hodenberg, a HateAid alapítója és vezetője. Szervezete az EU-s Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (DSA) szerint kijelölt „megbízható bejelentő" (trusted flagger). Vagyis olyan szervezet, amelyre az EU támaszkodik az online tartalmak eltávolításában. 

Josephine Ballon, a HateAid társ-vezetője.
 

A szólásszabadság láthatóan egyre fontosabb kérdés a transzatlanti kapcsolatokban. Ez már J. D. Vance amerikai alelnök müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében is hangsúlyos volt, de az európai balliberális politikusok nem akarták meghallani az üzenetet, inkább megsértődtek. Mivel nem történt semmi, most szankciós lépéseket hozott az amerikai kormány

– tette hozzá László András.

Kiemelte: Az EU-s cenzúrahálózat egyébként egy kiterjedt hálózat, amelynek magyar szereplői is vannak. Idén ősszel jelentette be Ursula von der Leyen, hogy ezt tovább fogják erősíteni az úgynevezett Európai demokráciapajzs programmal. Az Európai Parlament is kiemelten kezeli az ügyet és külön szakbizottságot hozott létre a demokráciapajzs számára. Mindent elmond róla, hogy egy francia liberális politikus vezeti és a DK-s Molnár Csaba az egyik alelnöke.

Több pénzt szánnak a balliberális elit számára megbízható hagyományos médiumoknak és azoknak a szervezeteknek, amelyekre az Európai Bizottság támaszkodni fog a cenzúrázásban.

Magyarországon ezek mind jól ismert balliberális szervezetek, akik a Biden-kormányzat és a Soros-világ támogatására is számíthattak: a Pressman-féle dollármédiás pénzeket osztó Mérték Médiaelemző, a Lakmusz, a Telex Akadémiához köthető Idea Alapítvány, a Magyar Hang, és az egész konzorcium vezetője, a Political Capital. Itthon is és számos más ország cenzúrahálózatában is szerepet vállalt az AFP, a francia hírügynökség – nyilván Breton keze van az AFP kiterjedt szerepvállalásában Európa-szerte

– zárta bejegyzését László András.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Thierry Breton az Európai Parlamentben Strasbourgban, 2024. július 18-án (Fotó: AFP)