Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország annyira zavarni kezdte az elitet, hogy a brüsszeli bürokraták felfedték valódi természetüket. Az első lépés az volt, amikor befagyasztották az uniós forrásokat, mondván, hogy problémák vannak a jogállamisággal – furcsa módon csak e két országban vizsgálták ezt, más országok esetében nem, pedig ha következetesek lettek volna, szinte senki nem kapott volna pénzt.
Giorgia Meloni 2022-es választási győzelme után egyre nagyobb figyelmet kapott. Ekkor hangzott el Ursula von der Leyen híres mondata, miszerint az olaszoknak „jól kell szavazniuk”, és hogy Meloninak igazodnia kell az EU elvárásaihoz, különben „úgy járhat, mint a magyarok és a lengyelek”. Ekkor már világosan látszott: lehull a lepel.
A 2024-es európai parlamenti választások után a Patrióták Európáért az EP harmadik legnagyobb frakciója lett. Ez alapján bizonyos pozíciók illették volna meg őket, de a szocialisták, néppártiak, renew-osok, zöldek és még a szélsőbaloldal is összefogott, hogy ezt megakadályozzák – ez példátlan támadás volt, ami ismét leleplezte a valódi arcukat.
Végül elérkezett a leghatványozottabb pillanat: a 2024 végi román elnökválasztás. Calin Georgescu, egy független, nacionalista és szuverenista jelölt meglepetésre megnyerte az első fordulót, és készült a másodikra a progresszív, EU-barát Elena Lasconi ellen. Az előző hétfőn még minden rendben volt, de pénteken – amikor a külföldön élő románok már szavaztak – bejelentették, hogy külföldi beavatkozásra és illegális finanszírozásra hivatkozva felfüggesztik a választásokat. A mai napig nem hozták nyilvánosságra a bizonyítékokat, a Velencei Bizottság szerint pedig egy ilyen horderejű döntéshez ezeknek közkézen kellene forogniuk. Végül Georgescu jelöltségét is elutasították ugyanazon indokkal – ez viszont a román jog szerint törvénytelen. És hogyan reagált egy hete, a megismételt elnökválasztáson a román nép? Tömegesen szavazott a nacionalista és szuverenista jelöltre, George Simionra (AUR), aki 41 százalékot szerzett, és jó eséllyel Románia következő elnöke lesz.
Thierry Breton, az Európai Bizottság volt biztosa nyíltan kijelentette: az EU-nak megvannak az eszközei arra, hogy ha az AfD győzne Németországban, ugyanúgy felfüggesszék a választásokat, mint Romániában. Ez volt az a pont, amikor egyértelműen kimondták: „nem, nem vagyunk demokratikusak és toleránsak, bármennyiszer is ismételjük ezt”.
Az AfD jelenleg Németország második, a közvélemény-kutatások szerint pedig első számú pártja, de most kezdik el vizsgálni szélsőséges pártként, és akár be is tilthatják. Nem évekkel ezelőtt, nem a párt indulásakor – csak most, amikor valódi esélyük van hatalomra jutni.




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!