Az Hazte Oír egyesület bejelentette, hogy a Refugio Provida központot az alapvető termékek gyűjtőhelyévé alakítja át, amelyeket Valenciába fognak eljuttatni. Külön figyelnek majd a legvédtelenebbekre, a legelfeledettebbekre, a csecsemőkre, a gyerekekre és az idősekre. Már el is indult az első kamion, és újabb is útra kel. Az adományozásra szánt főbb termékek közé tartoznak a cumisüvegek, pelenkák, bébiételek, tápszer, játékok, füzetek és egyéb cikkek.

Gyorsan jött is a szocialista válasz: kritizálják a Revueltát, szélsőjobboldalinak nevezve őket, és az első nácizás sem váratott sokat magára. Elképesztő, hogy ilyen természeti katasztrófa közepette a szocialisták továbbra is ideológiai harcokba bonyolódnak. Még mindig (már megint?) fontosabb nekik a saját ideológiai harcuk, mint a spanyol nép jóléte.

Menekülés közben a helyiek különféle tárgyakat hajigáltak a járművére, amely a támadások következtében szinte használhatatlanná vált, minden üvege betört.

Mindezek ellenére – és bár ők is hasonló elutasítással találkoztak – a királyi pár tovább maradt, megölelték és vigasztalták az érintetteket, Letizia királyné láthatóan meghatódott, még sírt is. Ez is mutatja, hogy egy ország nem az állam, nem a regionális kormányok vagy a központi kabinet: az ország a népből áll. Spanyolország központi kormánya nem tükrözi a spanyol népakaratot – annak a népnek a szellemét, amely mindig küzdött, fel tudott állni és hátat fordított a nehézségeknek. Bár most nem a legjobb politikai és gazdasági helyzetben vagyunk, országom ismét fel fog emelkedni, ahogy mindig is tette. Mert ilyenek vagyunk.

A szerző spanyol politológus, a Filosofía Política projekt alapítója