Latin-Amerika az elmúlt évtizedekben hagyományosan a baloldali kormányok vagy akár a közvetlenül kommunista vezetésű országok (mint például Venezuela) kontinense volt. Ugyanakkor a jobbközép sem hozott érdemi változást – sokszor ugyanazon a baloldali úton haladt tovább. Ez az út elkerülhetetlenül kudarchoz vezetett, és tökéletes ürügyet adott a baloldalnak a hatalomba való visszatérésre. Az akkori jobboldal nem rendelkezett kellő bátorsággal és elszántsággal ahhoz, hogy rendet tegyen, és szembenézzen a valódi problémákkal.
Ez most azonban két országban is változni látszik. Először Jair Bolsonaro megjelenése Brazíliában adott reményt az új konzervatív jobboldalnak. Noha a szocialisták Lula da Silva vezetésével visszatértek a hatalomba – részben Bolsonaro Covid-kezelése és az állítólagos választási csalások miatt –, az argentin jelenség, Javier Milei ígéretesebbnek tűnik. Miután a centrista Mauricio Macri kormányzása kudarcba fulladt, a baloldali kirchnerizmus visszavette az irányítást Argentína felett, ami tovább súlyosbította a helyzetet a drasztikusan emelkedő inflációval.
Ekkor lépett színre Javier Milei – egy képviselő, aki politikai kívülállónak számított –, és az egész világot meglepve, extravagáns kampányával elnyerte az elnöki pozíciót. Célját egyértelműen meghatározta: az infláció, a szegénység, az adók és az állam méretének csökkentése, valamint a politikai elitizmus felszámolása.
Amikor 2023 decemberében Javier Mileit beiktatták, az infláció, amely már majdnem elérte a havi 13 százalékot, megduplázódott. És ne feledjük, Milei 45,2 százalékos szegénységi rátát örökölt Alberto Fernández kormányától. Milei előre figyelmeztetett („hiperinfláció felé halad az ország, ha ezen az úton haladunk tovább”), és a reformjai alapjaiban változtatták meg a helyzetet.
Az infláció havi 3,5 százalékra esett, ami lassan három éve a legalacsonyabb érték. Az amerikai dollár pedig, amely júliusban rekordszintre, 1500 pesóra emelkedett, ma a tavaly januárihoz hasonló szinten van. Ami a szegénységet illeti, ez most, bizonyos becslések szerint, 10,4 ponttal kevesebb, 2024 utolsó negyedévében 34,8 százalék volt.
Ha ez a (Torcuato di Tella Egyetem által készített) becslés igazolódik, a szegénység 2022 első negyedéve óta a legalacsonyabb lenne (akkor 34,1 százalékon állt): „Az argentin munkások fizetése és vásárlóereje októberben ismét növekedett: csak abban a hónapban 1,85 százalékkal emelkedett. Január és október között pedig összesen 20,5 százalékos növekedést ért el. Vagyis a magánszektor reálbérei már magasabbak, mint Milei kormányzása előtt.”