Gigászi vasútfejlesztések jönnek, meghosszabbítják a fonodó villamost, új pesti híd épül – a következő tíz év állami beruházásait mutatjuk be

Harmadik ütemben folytatódik a Déli Körvasút építése és a környezetrendezés, meghosszabbítják a fonódó villamoshálózatot a Budafoki útig, új hidat építenek az elavult Gubacsi helyett, gigantikus vasúti pályakorszerűsítés kezdődik országosan – derül ki a következő tíz év tervezett beruházásait tartalmazó kormányhatározatból. A több mint hetvenoldalas dokumentumot átfésülve kitűnik, a legfontosabb fejlesztési célok összegszerűen a vasúttal és a közúthálózattal kapcsolatosak.

Hatalmas vasúti fejlesztések jönnek Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Egy héte került ki a kormány honlapjára egy 70 oldalas dokumentum, amelyben a 2035. december 31-ig szóló állami beruházási keretprogramon belüli ágazati beruházási terveket sorakoztatják fel. Az 1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz című dokumentumot az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett, a Magyar Közlönyben megjelent rendelethez csatolták. 

Korábban már összegeztük, milyen projektek szerepelnek a listán, a keretösszegeket és a projektek határidejét feltüntetve, természetesen a teljesség igénye nélkül. 

A Világgazdaság most a vasúti infrastruktúrára vonatkozó részeket vette górcső alá, mivel a sok száz elemből álló listát vizsgálva az látható, hogy a legfontosabb fejlesztési célok elsősorban a vasúttal és a közúthálózattal kapcsolatosak. 

A fő számok:

1. A vasúti infrastruktúra felújítása, korszerűsítése, fejlesztése címszó alatt 1002, majd 1404 milliárd forintot költenek, az előbbi 2030-ig, az utóbbi pedig a 2031–2035 közötti időszakban valósul meg. 
2. A vasútinál némileg alacsonyabb összeget szán a dokumentum az úthálózat fenntartásával kapcsolatos általános feladatokra, mely az országos közúthálózaton a közhasznú üzemeltetési és karbantartási tevékenység és az országos közúthálózathoz kapcsolódó egyes szolgáltatások ellátása címszó alatt mind 2030-ig, mind 2031–35 között 1000-1000 milliárd forintot irányozott elő.

Teljesen megújul a magyar vasút

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy a kormány nem halogatja tovább a a hazai vasúti infrastruktúra fejlesztését, ezért a magyar állam képviseletében egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordult az Európai Beruházási Bankhoz (EBB). Ez azonban nem a teljes összeg, a hitel ugyanis újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, így összesen mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdenek vasútpálya-építési programba. Az nem derül ki pontosan, hogy a dokumentumban az Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt felsorakoztatott vasúti fejlesztéseknél milyen mértékben kalkulálnak az EBB-től igényelt hitellel, a keretösszeget az alapján szabták-e meg, de azt már tudjuk, hogy a bank pozitívan bírálta el a kormány tavaly szeptemberben benyújtott hitelérelmét, 

így a tagállami delegáltakból és az Európai Bizottság képviselőjéből álló tulajdonosi testület végső döntése után ősszel indíthatják is az utalást, ami jelentős pluszforrást jelent.

A fejlesztésekre óriási szükség van. Magyarországon körülbelül 6500 kilométer vasútvonal van használatban, amelyből 1200 kilométernyit felújítottak ugyan az elmúlt 15 évben, azonban 50 százalékuk még mindig sebességkorlátozott a pályák állapota miatt. A minisztérium számításai szerint csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, ráadásul a pályák állapota mellett egyes pályaudvarok is elavultak, elengedhetetlen a modernizáció. 

Alapvetően vasúti árufuvarozáshoz köthető fejlesztésekre költenének, de intermodális, tehát a vasúthoz köthető, de többféle közlekedési módot összekapcsoló fejlesztésekre szintén országos szinten és a budapesti tömegközlekedésre is szánnak forrásokat. 

• 104 milliárd forintból valósulna meg a Kelenföldi intermodális csomópont őrmezői autóbusz-terminál és a P+R-parkolók bővítése. A pályaudvar az ország egyik legforgalmasabb vasútállomásaként a kelet–nyugati, észak– irányú személy- és teherforgalom lebonyolításában játszik nagy szerepet, rengetegen érkeznek ide az agglomerációból, átszállva metróra, a fonódó villamosra, vagy rakják le a kocsijukat, elkerülve a budapesti dugókat. 
• A Déli Körvasút, Budapest elmúlt száz évének legnagyobb vasútfejlesztése is tovább halad – derül ki a listából. Miután a második ütemben a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú szakaszán a Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti részt újítják fel, a harmadik ütemben az úgynevezett bújtatástervezésre és -kivitelezésre több mint 86 milliárdot különítenek el, további 58 milliárdból pedig új megállót kap a Népliget, és 20 milliárdból folytatják a 4. ütemben a környezetrendezést. 
• Bekerült a fejlesztések közé a budapesti fonódó villamoshálózat is. A pályát meghosszabbítják a Budafoki útig, át lehet majd szállni az 1-es villamosra és a Déli Körvasútra Nádorkert vasútállomáson. A fejlesztés 50 milliárdos keretösszegből valósulhat meg, és azért szerepel az Építési és Közlekedési Minisztérium listáján, mert a Karácsony Gergely vezette főváros lemondott a beruházás megvalósításáról, így Lázár Jánosék írták ki a közbeszerzési eljárást. 
• Az Építési és Közlekedési Minisztérium áprilisban írta ki a tendert egy teljesen új hídra a meglévő Gubacsi helyett. A híd elavult, óriási forgalmat bonyolítanak le rajta napi szinten, itt megy át a csepeli szabadkikötő áruforgalma is. A Gubacsi vasúti híd a teherforgalom elvárásainak megfelelő átépítése a csepeli szabadkikötő és a logisztikai terminálok kiszolgálására cím alatt a megvalósítás első ütemére 48 milliárdot szánnak, a másodikra pedig 40 milliárdot. 

Hatalmas összegekből újítják fel az alábbi vonalszakaszokat:

• 355 milliárdból zajlana a Szeged–Békéscsaba vasútvonal korszerűsítése
• 416 milliárdból a Hatvan–Füzesabony vasútvonal korszerűsítése
• 342 milliárdból a Kelenföld–Budaörs vasúti vonalszakasz korszerűsítése
• 254 milliárdból a Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztése és 
• 220 milliárdból Kiskunfélegyháza–Szeged vonalszakasz korszerűsítése 

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.