Energiaellátás: van olyan terület, amelyben világelsők vagyunk

Magyarország jelentős lépéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk egyre közelebb kerüljön az energiaszuverenitáshoz. Azaz: minél kevésbé legyünk kiszolgáltatottak a külföldről származó energiaforrásoknak.

A naperőművek tavaly a Magyarországon megtermelt áram 25 százalékát adták, ez világelsőnek számító részesedés Fotó: Kurucz Árpád

A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.

A paksi atomerőmű bővítése is erősíti az ország energiaellátását (látványterv). Forrás: Paks II

Energiaellátás: a termelés összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep

A KSH összegzése rámutat: hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, így például a 2023. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 62 százaléka származott behozatalból. Az ezredforduló óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti, a 2019-es rekordértéknél 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit. Magyarország hagyományos energiahordozó-készleteinek (szén és szénhidrogének) kitermelése a gazdasági helyzet változásának hatására visszaesett. A 2021. évi jelentős gázáremelkedést megelőző évtizedekben a kitermelés újraindítása viszont nem volt összeegyeztethető a fenntarthatósági és klímacélokkal. 

A belföldi energiatermelés összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya viszonylag állandó. 

A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 33 százalék, ez hőértékben kifejezve több mint négyszeresére bővült 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 33, 50, illetve 77 százalékkal csökkent 2000 óta. Magyarországon mára a széntermékek közül csak a lignit energetikai hasznosítása jelentős.

A KSH jelezte azt is, hogy 2000 óta valamennyi évben az Európai Unióban felhasznált energia több mint fele importból származott. Így például 2022-ben az uniós tagállamok közül 18 országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az ötven százalékot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok 

• Málta (99 százalék), 
• Ciprus (92) 
• és Luxemburg (91) voltak. 

A legalacsonyabb értékekkel Észtország (hat), Svédország (27), valamint Románia (32) büszkélkedhettek Magyarország függősége 1,7 százalékponttal magasabb volt az EU27-2020 átlagánál, ezen értékkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el. Igaz, 2022 óta az orosz–ukrán háború és a szankciók alaposan átrendezték a helyzetet, de az unió kiszolgáltatottsága nem csökkent, hanem Oroszország helyett egyre inkább az Egyesült Államokra terelődött a hangsúly az energiabeszerzésben.

Lantos Csaba energiaügy miniszter nemrégiben a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy az elektromos áram tekintetében vagyunk a legközelebb a teljes energiaszuverenitáshoz. 

Erre az atomenergia-kapacitások bővítésén túlmenően alapot ad az a 316 ezer naperőmű, amelynek nagy része háztartási kiserőmű, és amelyek beépített teljesítménye már meghaladja a 8200 megawattot. 

(Összehasonlításképpen: 2010-ben háromszáz naperőmű üzemelt Magyarországon mindösszesen 1,4 megawatt kapacitással.) A naperőművek tavaly a Magyarországon megtermelt áram 25 százalékát adták, ez világelsőnek számító részesedés.

Idén még magasabb lehet ez az arány, mivel a kapacitások – a lakossági és vállalkozásokat célzó pályázatoknak is köszönhetően – változatlanul dinamikusan bővülnek. Szólt arról is, hogy hazánk 2022-ben lépte túl először az egy gigawattot a napelemes beépített teljesítmény éves bővülésében, azóta ezt a szintet minden esztendőben hoztuk. Idén október elejéig 997 megawatt új kapacitás kapcsolódott a rendszerbe, így az egymást követő negyedik évben is elérte a gyarapodás az ezer megawattot. A meglévő napelemes-teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe, ez példátlan ütemű felfutás. Szerinte teljes mértékig elérhető cél, hogy elektromos áramban nettó energiaexportőrök legyünk, amint erre idén 14 napon keresztül volt is már példa.