Hatalmas beruházási program indul, kiderültek a következő tíz év fejlesztési projektjei

Tízéves keretprogramba szedi a tervezett beruházásokat egy friss kormányhatározat. Brutális összegeket öntenek a rendvédelembe, az egészségügybe, az oktatási intézmények fejlesztésébe, gigaberuházások indulnak a vasúti és közúti közlekedésben, de sok milliárdot különítettek el olyan fejlesztésekre is, amik a sportot és kultúrát szolgálják.

Illusztráció Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztőség

A napokban jelent meg a következő tíz év fejlesztési tervét taglaló kormányhatározat, amelyből kiderül, hogy milyen beruházásokkal tervez 2035 végéig az Orbán-kormány. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi és tartalmaz egy vaskos listát „1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz” címmel – írja a Világgazdaság. 

Nagyszabású vasút- és útfejlesztéseket is tartalmaz a program
Fotó: MTVA/ Jászai Csaba

A  71 oldalas dokumentumban feltüntetik, hogy

• milyen fejlesztésről van szó, 
• mettől meddig kell megvalósulnia a beruházásnak 
• és a fejlesztés becsült értékét is láthatjuk amellett, hogy a minisztériumok mellé rendelték a projekteket. 

A közlönyben a jogi szaknyelv értelmezése után jól kivehető, hogy 

a miniszterelnök azt kéri Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszterrel szükség esetén vizsgálják felül, hogy minden forrás rendelkezésre áll-e és ha kell, „készítsen előterjesztést a kormány részére a vonatkozó kormányhatározatok módosításáról, illetve visszavonásáról.” 

Lázár Jánost egyszer már megkérte Orbán Viktor, hogy tegyen rendet a beruházásoknál, most szeptember végéig van ideje eleget tenni a miniszterelnök kérésének ezen a területen – derül ki szintén a határozatból.

A kormány lassan két éve új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól – ezt láthatjuk végső határidőként a mellékletben is. 

Egy óriási, hosszú távú beruházási programot tartalmazó tervről van szó. A benne foglaltak alapján a kormány már idén ténylegesen számol az állami forrásból megvalósuló beruházások felpörgésével, noha a büdzsében eleve jelentős összegeket különített el különböző infrastrukturális fejlesztésekre.

A kormány kiemelt figyelmet fordít és fejlesztéseket hajt végre a rend- és honvédelem, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a turizmus, a sport, a kultúra területén is, nagyon komoly összegeket odacsoportosítva. 

A sok száz projekt közül jó néhányat listába szedett a lap, ezek a következők (természetesen a teljesség igénye nélkül):

• Új központi épületet kap például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, bruttó 33 milliárd forintból, a beruházási időszak 2025. január 1-jétől 2030. december 31-éig tart. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-es fennállása óta törvényben meghatározott kiemelt feladata a korrupció elleni harcban való közreműködés, a szervezett bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő tevékenység.
• A TEK központi objektumában a Felderítési Igazgatóság és a Személyvédelmi Igazgatóság részére új irodaépületeket építenek, csaknem 50 milliárd forint bruttó fejlesztési keretből, a beruházási időszak 2025. január 1-étől 2030. december 31-éig tart. Emlékezetes, a TEK-et a második Orbán-kormány hívta életre 2010-ben, a belügyminiszter irányítása alatt, a nemzetközi és hazai terrorizmus,és a szervezett bűnözés elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében.
• Szintén a 2025. január 1-től 2030. december 31-ig tartó fejlesztési időszakban új gyermek-belgyógyászati és gyermeksürgősségi központot kap a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, előbbire több mint bruttó 65, utóbbira pedig több mint bruttó 62 milliárd forintot szánnak. A gyermekellátás szempontjából nélkülözhetetlen intézmény új energetikai központot is kap, arra 3 milliárdot szánnak a több mint 3500 milliárd forintos egészségügyi keretből.
• 37 milliárd forintot szánnak 2030-ig tartó beruházási határidővel a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ fejlesztésére.
• Kórházakra és azok fejlesztésére is költenek bőven: 80 milliárd forint megy például a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház belgyógyászatainak felújítására. 
• A tervek között szerepel többek között a Fóti Egészségügyi Központ létrehozása 4 464 408 140, és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet 408 ágyas épületének energetikai felújítása 3 milliárd forintból.
• Épül majd egy rendelőintézet is a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházhoz 11 869 302 855 forintból, a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet épületének fejlesztésére 1 130 000 000, a Zalaegerszegi Mentőállomás felújítására 3 715 000 000 forint jut. 
• Felújítják a mentőszolgálat központi és 10 vidéki állomását, és kialakítanak egy légimentő bázist is, valamivel több mint 11 milliárd forintból, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rákosmenti Szakorvosi Rendelőintézetének fejlesztése pedig 7 milliárd forint megy majd.
•  30 milliárdból kap új szennyvíztisztító telepet Székesfehérvár.
• Több mit 68 milliárdból kotorják az iszapot és javítják a vízminőséget a Balatonon.
   

Nagyszabású út- és vasútfejlesztések is jönnek

• A legnagyobb beruházás, amely a tervek szerint csak 2031 után kezdődik el, a dokumentumban az M100 gyorsforgalmi út, M1 autópálya és az M4 gyorsoforgalmi út (Albertirsa) közötti szakasz fejlesztése címet viseli, tehát Albertirsától köti össze az M1-es és a még épülő M100-as, Szolnok felé tartó autópályával. 
• 2025–2030 közötti időszakban 550 milliárd forintból megépül az M100-as is Esztergom és az M1-es között.
• Vasúti infrastruktúra felújítása, korszerűsítése, fejlesztése címszó alatt 1002, majd 1404 milliárd forintot költenek, előbbi 2030-ig, utóbbit pedig a 2031–2035 közötti időszakban. 
• A vasútinál némileg alacsonyabb összeget szán a dokumentum az úthálózat fenntartásával kapcsolatos általános feladatokra, mely az országos közúthálózaton a közhasznú üzemeltetési és karbantartási tevékenység és az országos közúthálózathoz kapcsolódó egyes szolgáltatások ellátása címszó alatt mind 2030-ig, mind 2031–35 között 1000-1000 milliárd forintot irányozott elő.
• Hasonló mértékű összeget szán a kormány az iparfejlesztésre is, miután az ipari technológiai térségek fejlesztéséhez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztési feladatok fejezet mind a két időszakra szintén 1000 milliárd forintban részesül.
• Szintén az óriásprojektek között található az Európai Beruházási Banktól (EBB) kapott 2 milliárd eurós hitel, mely önálló fejezetként 800 milliárd forinttal szerepel a tételek között, amit vasútfejlesztésre költenek majd 2030 végéig.
• A Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt az Energiaügyi Minisztérium alá tartozik és szintén óriási összegeket mozgat meg. A négy ütemre osztott aszályellenes fejlesztés 2030 végig megvalósul. Az egyes ütemek költsége 84 milliárd forint, 381 milliárd forint, 312 milliárd forint és 530 milliárd forint. 

A teljes dokumentum itt tekinthető meg, a Világgazdaság teljes cikke pedig itt olvasható.