Már a százkilencvenet közelíti azoknak a településeknek a listája, amelyek éltek az önazonosság-védelmi törvény valamely rendelkezésével. Ez darabszámra jelentős, másfelől viszont az összes hazai település mintegy csupán fél százalékát jelenti – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy nem csupán a települések száma nőtt, hanem az indokok és az előnyben részesítések is változatosabb képet mutatnak a korábbinál.

A szakértő elmondta, a legkisebb településektől egészen a XVI. kerületig igen változatos a lista, utóbbit pedig úgy kell nézni, hogy több helyen csak januártól lépnek hatályba a települések rendelkezései.
A különböző helységek különböző kihívásokkal szembesülnek, és eltérő célok vezérlik az azonosságvédelmet. E motivációk három csoportba oszthatók Balogh László szerint, ám ezek között van átfedés.
Van, ahol az ingatlan kerül fókuszba, Kiskunhalas végül ebbe az irányba lépett: a kisváros azt írja elő, hogy a személyenkénti élettér legalább tíz négyzetméter legyen a lakóingatlanban. Ez valójában a beköltözőknek sem rossz, nem zsúfolódnak össze, de egyúttal az ingatlant sem terheli túl, nem utolsósorban a szomszédokkal való együttélés is könnyebb így.
A XVI. kerületet is ingatlan-, illetve infrastruktúra-szempontok vezérelték, az osztatlan közös tulajdonú telkeken például nemegyszer a garázsokból, melléképületekből csináltak lakóházat, és nem is mindig szabályosan tették ezt. Abonyban a húszmillió forint alatti ingatlanokra van elővásárlási joga a városnak.
A másik csoport a beköltözők személyére fókuszál, a határ menti települések például előírják a magyar nyelv ismeretét, mások szakmához vagy érettségihez kötik a beköltözést, van, ahol pedig a büntetlen előélethez.
A harmadik csoportot anyagi megfontolás vezérli. A betelepülési hozzájárulás sok helyütt csak jelképes, azonban néhány településen másfél millió forintot kérnek. Az első ilyen nyilvánosságot kapott „eset” a Nógrád megyei Hugyag község volt, ám ebben az országrészben alacsonynak mondhatók az ingatlanárak, míg Győrújbarát és Rajka, amely helységekben szintén van betelepülési hozzájárulás, a magasabb árfekvésűek közé tartozik. Igaz, a szakértő szerint itt már nehéz szétválasztani a szempontokat, mert túl azon, hogy az adott önkormányzatok az infrastruktúrát fejlesztik a pénzből, járulékosan a beköltözők között is szelektálnak, így a beköltözni vágyó személyektől sem független a helyhatóságok döntése.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!