Települések önazonossága – még nincs itt a lista vége

Kettős megítélésű a települések önazonosságát védő törvény alkalmazása. Az indokok változatosak, új szempontok is megjelentek, az adott települések önkormányzatainak pedig sosem érdekük szembemenni a helyiek érdekeivel. A lista feltehetően nem végleges, ám egyelőre a hazai települések csupán fél százalékáról van szó.

2025. 12. 30. 5:50
Vannak olyan helyek, ahol a piac árfekvése szelektálja a vevőket Fotó: Ladóczki Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a százkilencvenet közelíti azoknak a településeknek a listája, amelyek éltek az önazonosság-védelmi törvény valamely rendelkezésével. Ez darabszámra jelentős, másfelől viszont az összes hazai település mintegy csupán fél százalékát jelenti – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy nem csupán a települések száma nőtt, hanem az indokok és az előnyben részesítések is változatosabb képet mutatnak a korábbinál.

önazonosság
Nagyon változatos az önazonosság-védő települések indoka, motivációja, van, ahol az ingatlanra fókuszálnak. Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás 

A szakértő elmondta, a legkisebb településektől egészen a XVI. kerületig igen változatos a lista, utóbbit pedig úgy kell nézni, hogy több helyen csak januártól lépnek hatályba a települések rendelkezései.

A különböző helységek különböző kihívásokkal szembesülnek, és eltérő célok vezérlik az azonosságvédelmet. E motivációk három csoportba oszthatók Balogh László szerint, ám ezek között van átfedés.

Van, ahol az ingatlan kerül fókuszba, Kiskunhalas végül ebbe az irányba lépett: a kisváros azt írja elő, hogy a személyenkénti élettér legalább tíz négyzetméter legyen a lakóingatlanban. Ez valójában a beköltözőknek sem rossz, nem zsúfolódnak össze, de egyúttal az ingatlant sem terheli túl, nem utolsósorban a szomszédokkal való együttélés is könnyebb így.

A XVI. kerületet is ingatlan-, illetve infrastruktúra-szempontok vezérelték, az osztatlan közös tulajdonú telkeken például nemegyszer a garázsokból, melléképületekből csináltak lakóházat, és nem is mindig szabályosan tették ezt. Abonyban a húszmillió forint alatti ingatlanokra van elővásárlási joga a városnak.

A másik csoport a beköltözők személyére fókuszál, a határ menti települések például előírják a magyar nyelv ismeretét, mások szakmához vagy érettségihez kötik a beköltözést, van, ahol pedig a büntetlen előélethez.

A harmadik csoportot anyagi megfontolás vezérli. A betelepülési hozzájárulás sok helyütt csak jelképes, azonban néhány településen másfél millió forintot kérnek. Az első ilyen nyilvánosságot kapott „eset” a Nógrád megyei Hugyag község volt, ám ebben az országrészben alacsonynak mondhatók az ingatlanárak, míg Győrújbarát és Rajka, amely helységekben szintén van betelepülési hozzájárulás, a magasabb árfekvésűek közé tartozik. Igaz, a szakértő szerint itt már nehéz szétválasztani a szempontokat, mert túl azon, hogy az adott önkormányzatok az infrastruktúrát fejlesztik a pénzből, járulékosan a beköltözők között is szelektálnak, így a beköltözni vágyó személyektől sem független a helyhatóságok döntése.

Balogh László egyúttal felidézte, a szempontokat aszerint érdemes nézni, hogy az eredeti terv és szándék is az volt, hogy a települések döntése legyen, hogy kívánják-e valamiképpen lassítani, szabályozni a beköltözést. Ez pedig az ingatlanpiac pörgősségétől nem függetleníthető, mert bár az ország lakosságszáma csökken, egyes településeké gyorsan növekszik.

A lista tehát nem végleges – mondta Balogh László, megjegyezve, hogy egészen másként hat ugyanaz belülről, mint kívülről. Akik véleménye nyilvánosságot kapott, azok jellemzően nem helyben élők, míg a helyiek teljesen másképp látják ugyanazt. Az önkormányzatok pedig nem mehetnek szembe azon közösségek érdekeivel, amelyek megválasztották őket, vagyis érdekük a településen élők javára rendelkezni. Ugyanakkor az ingatlanvásárlás sem lehetetlenül el, hiszen az önazonosság-védő települések közelében jellemzően lehet hasonló árszinten ingatlant vásárolni. És van, ahol pedig a magas piaci árszintek jelentenek szelekciós tényezőt, ilyen például az V. kerület.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.