Logikus az önazonossági törvény, több település is él vele

Harminc fölé nőtt azoknak a településeknek a listája, amelyek alkalmazzák valamelyik önazonosságvédelmi rendelkezést. A feltételek között akad egy elsőre furcsa kitétel, a magyar nyelvtudás, de ennek is megvan a magyarázata: ezt főleg a határközeli településeken kérik, de a betelepülési hozzájárulás is közös vonás lehet a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.

Eddig úgy tűnik, nem az agglomerációs, hanem a határközeli települések éltek az önazonosságukkal, ennek oka az is, hogy magyar oldalon alacsonyabbak az ingatlanárak Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Összesen öt vármegye harmincegy települése alkalmazza valamilyen formában a települések önazonosságára vonatkozó törvényt. Szakértői szemmel nézve és a törvény adta lehetőségek ismeretében több ilyen intézkedésnek megvan a magyarázata, ám van, amelyik politikai felhangot kapott. 

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy egyszeri betelepülési hozzájárulást kérjenek, ez van ahol jelképes öt-tízezer forint 
(Fotó: Karnok Csaba)

Elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztes jelentette be, hogy élni kíván a törvény adta lehetőséggel, ám végül a település visszalépett. Érdekesség egyébként, hogy a legtöbb önazonosságát védő település ebben a vármegyében található, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben öt, míg Pest vármegyében mindössze három ilyen települést találunk. Utóbbi azért érdekes, mert mint ismert, pont a benépesülő agglomerációs települések az egyik csoport, amelyeknek az önazonosság-védelmi törvény hasznos eszköz lehet a gyors ütemű népességbővülés lassítására, az infrastruktúra bővítése, karbantartása ugyanis többletköltséget ró az önkormányzatokra.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy egyszeri betelepülési hozzájárulást kérjenek, ez van ahol jelképes öt-tízezer forint. 

A Nógrád vármegyei Hugyagon viszont az ingatlan vételárának tíz százalékát kérik el, ezt egyedi kérelem és elbírálás alapján akár jelentősen mérséklik.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az önazonossági törvény lehetőségei és alkalmazása kapcsán lapunk megkeresésére elmondta, olyan településeknek érdemes ezeket a lehetőségeket alkalmaznia, ahová többen akarnak beköltözni, máskülönben csak a helyiek dolgát nehezítenék meg, a házaikra nem, vagy alig akadna vevő.

Ugyanakkor ha betelepülési hozzájárulást kérnek, többletforrás jut az infrastruktúrára és szabályozni tudják a beköltözés ütemét. Az említett Hugyag a szlovák határhoz közel fekszik, határ menti falvak esetében pedig egyáltalán nem kirívó vagy példa nélküli, hogy betelepülési hozzájárulást és vagy magyarnyelv-ismeretet kérjenek. De olyan is van – mutatott rá a szakértő –, ahol végzettség, például szakma meglétét írják elő. Határ menti településeken főleg az előbbi két kitétel a fontos, ugyanis a határ túloldalán (Borsod és Nógrád vármegyék esetén Szlovákiában) magasabbak az ingatlanárak – magyarázta a szakértő. Így ha például kevesebb ingázót szeretnének a lakosok között tudni, vagy éppen a magyar ajkúak magas(abb) aránya a cél, ezek törvényes eszközök a települési önazonosság védelmére.

Érdekesség, hogy van, ahol megadott szakmák meglétét részesítik előnyben, ám munkaerőpiaci oldalról vagy az elvándorlás felől közelítve ez sem tűnik kirívónak. Ismert, az önazonosság-védelmi eszköztárnak  többek között azon része, az elővásárlási jog alkalmazása, amely a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzését részesítheti előnyben a más településről érkezőkkel szemben, a másik a már említett betelepülési hozzájárulás. 

Érdemes felidézni, hogy meghatározott kivételek is vannak, helyi kötődés, munkavégzés vagy éppen egyházi szolgálat, illetve az, ha valaki valamely támogatott konstrukció segítségével vásárolna ingatlant. Ilyesformán a helyi identitást lehet hivatott kialakítani a csaknem ezerfős borsodi Kenézlő, az ideköltöző például köteles ötven óra társadalmi munkát vállalni. Mindezeket a jogokat egyébként csak azután gyakorolhatja egy önkormányzat, miután rendeletben rögzítette a kívánt lakosságszámot, ami nem lehet kevesebb a jelenleginél, ha pedig valamelyik helyi rendelet alkotmányba ütközik, azt módosítani kell, vagy visszavonni. Előnyben részesítés lehet ugyanis cél, ám a diszkrimináció nem.