Logikus az önazonossági törvény, több település is él vele

Harminc fölé nőtt azoknak a településeknek a listája, amelyek alkalmazzák valamelyik önazonosságvédelmi rendelkezést. A feltételek között akad egy elsőre furcsa kitétel, a magyar nyelvtudás, de ennek is megvan a magyarázata: ezt főleg a határközeli településeken kérik, de a betelepülési hozzájárulás is közös vonás lehet a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.

Eddig úgy tűnik, nem az agglomerációs, hanem a határközeli települések éltek az önazonosságukkal, ennek oka az is, hogy magyar oldalon alacsonyabbak az ingatlanárak Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Érdekesség, hogy van, ahol megadott szakmák meglétét részesítik előnyben, ám munkaerőpiaci oldalról vagy az elvándorlás felől közelítve ez sem tűnik kirívónak. Ismert, az önazonosság-védelmi eszköztárnak  többek között azon része, az elővásárlási jog alkalmazása, amely a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzését részesítheti előnyben a más településről érkezőkkel szemben, a másik a már említett betelepülési hozzájárulás. 

Érdemes felidézni, hogy meghatározott kivételek is vannak, helyi kötődés, munkavégzés vagy éppen egyházi szolgálat, illetve az, ha valaki valamely támogatott konstrukció segítségével vásárolna ingatlant. Ilyesformán a helyi identitást lehet hivatott kialakítani a csaknem ezerfős borsodi Kenézlő, az ideköltöző például köteles ötven óra társadalmi munkát vállalni. Mindezeket a jogokat egyébként csak azután gyakorolhatja egy önkormányzat, miután rendeletben rögzítette a kívánt lakosságszámot, ami nem lehet kevesebb a jelenleginél, ha pedig valamelyik helyi rendelet alkotmányba ütközik, azt módosítani kell, vagy visszavonni. Előnyben részesítés lehet ugyanis cél, ám a diszkrimináció nem.