Nárcisztikus a főnöke? Mit mondanak a kutatók?

Bár kezdetben elbűvölőek és vonzóak, a nárcisztikus személyek megnehezíthetik a környezetükben élők életét, rombolják a bizalmat és feszültséget keltenek kapcsolataikban.

Forrás: Shutterstock

Az üzleti élet ellentmondásos megítélésű vezetői és a nyilvánosságban gyakran extravagánsan megnyilvánuló vezérigazgatók, gyaníthatóan nárcisztikus menedzserek egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Egy közel két évtizedet átfogó kutatási áttekintésben menedzsmenttel foglalkozó tudósok elemzik az üzleti vezetők viselkedését és nyelvhasználatát, hogy azonosíthassák a nárcisztikus hajlamokat mutató vezetőket.

A kifejezés a mitológiai Narcissus nevéből ered, aki saját tükörképébe szeretett bele, megtestesítve a kóros önimádatot. Ez a mentális zavar a grandiozitás és a csodálat iránti kényszeres igény mellett mély empátiahiánnyal és rendkívül sebezhető önbecsüléssel jár. Az ilyen személy környezetét gyakran csak eszközként használja belső bizonytalanságának leplezésére.

Hogyan azonosították a narcizmust a vezetőknél a klinikai környezeten kívül? Mivel ritkán nyílik lehetőség hagyományos pszichometriai tesztek alkalmazására felsővezetők közében, a menedzsment vizsgálatával foglalkozó tudósok számos módszert dolgoztak ki a nárcisztikus hajlamok azonosítására a viselkedés, a nyelv és a nyilvános jelenlét megfigyelésével, fogalmaz a The Conversation.

A nárcisztikus felsőbbrendűség

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM) szerint a nárcisztikus személyiségzavar a grandiozitás (felsőbbrendűség érzése a fantáziában vagy viselkedésben), a csodálat iránti igény és az empátia hiányának mintázata, amely kora felnőttkorban kezdődik.

Hagyományosan önbevalláson alapuló tesztekkel vagy szakember által végzett pszichometriával mérik a narcizmust. A legszélesebb körben elismert, itt elérhető 40 tételes nárcisztikus személyiség-leltár (NPI) arra figyelmeztet, hogy csak oktatási célokra használhatjuk és eredménye pszichológiai tanácsadásként nem értelmezhető. Szintén angol nyelven, online elérhető ennek rövidebb változata is. A tesztet kitöltők megkapják saját adatlapjukat, de vigyázat, a kitöltött űrlap mások számára is látható lesz.

Ilyen válaszok közül lehet válogatni:

Nagyon szeretek a figyelem középpontjában lenni; Kényelmetlenül érzem magam, ha a figyelem középpontjában vagyok; Olyan vagyok, mint mindenki más; Rendkívüli ember vagyok.

Mivel tehát igen ritkán lehet felső vezetőket tesztelni, a kutatóknak alternatív módszereket kellett keresniük a narcizmus kimutatására. Először is azonosították azokat a viselkedési és nyelvi jeleket a cégvezetők hivatalos kommunikációjában, amelyek a narcizmus egy vagy több dimenzióját jelezhetik. Az utóbbi időben a közösségi média térnyerése is új lehetőségeket kínál a nárcisztikus viselkedés valós idejű megfigyelésére és mérésére.

Nárcisztikus vonások interjúkban és hivatalos kommunikációban

Az egyik első, a vezetők na

rcizmusának mérésére irányuló tanulmányt It is All about Me: Narcissistic Chief Executive Officers and Their Effects on Company Strategy and Performance (Minden rólam szól: nárcisztikus vezérigazgatók és hatásuk a vállalati stratégiára és teljesítményre) Arijit Chatterjee és Donald C. Hambrick dolgozta ki 2007-ben. Négy lehetséges jelet azonosítottak a vezető nyilvános viselkedésében: fényképének hangsúlyos szerepe a vállalat éves jelentésében; a vezérigazgató hangsúlyos szerepe a vállalat sajtóközleményeiben; az egyes szám első személyű névmások (pl. én, engem és az enyém) használata az interjúkban; valamint a vezérigazgató javadalmazásának és a cég második legmagasabb fizetésű vezetője juttatásának aránya.

Későbbi kutatások kiterjesztették ezt a megközelítést új mutatókkal, mint például a felsővezető hivatalos életrajzának terjedelme vagy felsorolt díjainak száma. Más tanulmányok konkrétabb nyelvi jelzésekre összpontosítottak, például az egyes számú és többes számú névmások arányára (pl. mi, minket és a miénk) a sajtóközleményekben.

Egyes kutatók megállapítják, hogy a vezérigazgató aláírásának mérete is rendkívül árulkodó – a nagyobb, feltűnőbb kézjegy a narcizmus egyik biztos jele lehet.

Mit tár fel a közösségi média?

Az elmúlt években a közösségi média térnyerése példátlan lehetőségeket adott annak megfigyelésére, hogy a vezetők miként mutatják magukat a nyilvánosságnak, új ablakot nyitva esetleges nárcisztikus viselkedésük kimutatására. Például Sebastian Junge, Lorenz Graf-Vlachy, Moritz Hagen és Franziska Schlichte nemrégiben elkészült tanulmánya a vezetők LinkedIn-profiljait elemezte, melyben egy többdimenziós narcizmusindexet hoztak létre. A szerzők öt jellemzőt azonosítottak, amelyek nárcisztikus hajlamokra utalhatnak: a vezetőről készült képek száma; a Rólam rész terjedelme; a felsorolt szakmai tapasztalatok, készségek és képesítések száma. Ezután ezeket a mutatókat kombinálták, hogy létrehozzák a vezetői narcizmus átfogó indexét.

Kétségtelen, hogy a kizárólag közösségi média profilokat használó kutatások a leginkább nárcisztikus vezetőkre összpontosíthatnak, mivel a kevésbé nárcisztikus vezetők esetleg egyáltalán nem is gondozzák LinkedIn-jelenlétüket. Szociálpszichológiai kutatások azt sugallják, maga a közösségi média is fokozza a nárcisztikus kommunikációt az önreklám ösztönzésével.

A tanulmány szerint nincs feltétlen szükség személyiségtesztre a nárcisztikus vezetők kiszűréséhez, szavaik, képeik és online profiljaik sokat elárulhatnak valódi énjükről. Ezek az eszközök lehetőséget kínálnak az alkalmazottaknak, a befektetőknek és az igazgatósági tagoknak arra, hogy jobban felismerjék az esetleges nárcisztikus hajlamokat. Pszichológusok kutatják a nárcisztikus retorika szóhasználatát, sőt, elemzik egyes arcvonások, például a karakteres vagy feltűnő szemöldök jelzéseit is.