Két esetben lehet nagyobb a hajlandóság a települések részéről az önazonosság védelemről szóló törvény valamely eszközének alkalmazására – mondta el lapunk megkeresésre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy a szabályozás immáron a legvitatottabb rész kihagyása mellett, július elsejével lép hatályba. Kifejtette: ez a két ok a megnövekedett ingatlanpiaci kereslet, és az, hogy a nyaralópiacnak is most van szezonja. A Balaton pedig mind a fokozott kereslet, mind pedig az állandó lakosok szempontjából érintett lehet, míg Kelet-Magyarországon, ahol alacsonyabbak is az ingatlanárak, kevésbé valószínű, hogy egy település bármilyen módon befolyásolni kívánná az odaköltözőket, ráadásul a Tisza vagy épp a Tisza-tó környékén akár töredékáron kaphatók házak a Balatonhoz képest.
(Fotó: Havran Zoltán)
A nyaralópiaci szezon mellett lényegében nyáron vizsgázik a települési infrastruktúra is abból a szempontból, hogy pont ebben az évszakban fordult elő az országban több helyen is, hogy a vízfelhasználást korlátozni kellett, sőt elegendő ivóvíz sem volt. A szakértő itt rámutatott, nem egyedi elszigetelt esetről van szó, amire magyarázat lehet mondjuk a település magas földrajzi fekvése, ahol az ivóvízellátás zavart szenvedhet, az a település fontolóra veheti, hogy él-e valamilyen eszközzel.
Balogh László visszautalt rá, volt olyan is, ahol jelezték az érdeklődést, az egyik ilyen Érd volt, a másik pedig Alsóörs. Utóbbi a Balaton egyik kedvelt településének számít, az előbbi felsorolásban kétszeresen is érintett. És pont a közműkapacitás az egyik nyomós érv, amiért a település nem akar bővülni. Érd pedig az agglomeráció része, az egykor tizenötezres város ma körülbelül hetvenezer lakost számlál – akárhány éves összevetést vizsgálunk, a bővülés folyamatosan nyomon követhető.
Szintén ismert, az önazonosság-védelmi eszköztárnak többek között része az elővásárlási jog alkalmazása, amely a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzését részesítheti előnyben a más településről érkezőkkel szemben, a másik leginkább lehetséges eszköz a betelepülési hozzájárulás. Érdemes felidézni, meghatározott kivételek is vannak, helyi kötődés, munkavégzés vagy éppen egyházi szolgálat, illetve az, ha valaki valamely támogatott konstrukció segítségével vásárolna ingatlant.
A jogokat azonban csak azután gyakorolhatja egy önkormányzat, miután rendeletben rögzítette a kívánt lakosságszámot, ami nem lehet kevesebb a jelenleginél.
Ezekre viszont a szakértő szerint nem nyáron kerül sor, hiszen először az érintett települések előbb felmérhetik a helyiek igényeit és érdekeit. Ráadásul – hangsúlyozta Balogh László – egy-egy önkormányzatnak érdeke is a helyiek javát szolgáló módon dönteni.
A hatályba lépő törvény véleményezése ugyanakkor idáig vegyes, és szakmai ellentmondásoktól sem mentes. Hiszen ugyanazok a piaci szereplők, akik egyszer jelentős elértéktelenedéstől tartanak, máskor élénk piacról számolnak be és olyanok is véleményt formálnak, akiket nem érint vagy nem az adott térségben élnek. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a hatások kapcsán úgy fogalmazott, nem az ingatlanok értékvesztésétől kell tartani, hanem attól, hogy teljesen megfizethetetlenné válnak.
Noha a nyár e téren látszólag eseménytelennek ígérkezik és nem tudni még, hány település alkalmazná majd az új szabályozást, a közeljövő mozgalmas időszaknak ígérkezik a szakértő szerint.
