A BMW Manufacturing Hungary Kft. kiserőmű létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó összevont engedélyt kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. A beruházás napokon belül, augusztus 18-án indulna, és 2026 február. 28-án zárulna a nyilvános közlés szerint – írja a Világgazdaság. Az elkészült erőmű rögtön meg is kezdené a termelést.

Fotó: JAN WOITAS / dpa-Zentralbild
A magyarországi BMW további, hasonló beruházásra is készülhet annak alapján, hogy az erőmű neve Debrecen Carport 0260/1. A létesítmény visszwattos lesz, azaz olyan eszközzel fogják ellátni, amely megakadályozza, hogy az általa termelt villamos energia bekerüljön az országos villamosenergia-rendszerbe (VER). Ez azért érdekes, mert valójában a naperőművek és a fix ellátásra képes atom- illetve gázerőművek másfajta elven működnek, a megújulók decentralizáltak és inkább a helyi igényeket tudnák kiszolgálni, míg az úgynevezett alaperőművek centralizáltan termelnek, az áram bekerül az országos hálózatba, ahol „szétoszlik” a fogyasztók között. Ezért nem gazdaságos például a sivatagba napelemeket telepíteni.
A várt energetikai hatásfoka 20,70 százalék, ami igen kedvező adat annak fényében, hogy Magyarországon a naperőművek átlagos hatásfoka 16 százalék körüli. (A szélenergiaé idehaza ettől alacsonyabb.)
Persze egy konkrét naperőmű hatásfoka függ a telepítés körülményeitől és az alkalmazott technológiától. Ez szintén különbség a kétféle erőműtípus között, az atomerőmű (ha nem számítjuk a kötelező karbantartást vagy a teljesítmény-visszaszabályzást) akár az év 365 napján képes százszázalékos kapacitással üzemelni. Nem véletlen tehát az sem, hogy a magyar energiamixben a napenergiának, valamint az atom- illetve gázerőműveknek szánnak kulcsszerepet. Utóbbi azért fontos, mert ilyenek az úgynevezett tartalék-erőműveink, a termelés kiszabályozását ilyenekkel végzik. Igaz, a kis méretű moduláris (atom)reaktorok (SMR) is képesek változtatható teljesítményre, ami rugalmas termelést tesz lehetővé. „Paks3” egyébként ilyenekből áll majd.