Mercosur: már szervezik a következő összeurópai gazdatüntetést – traktorok lephetik el Brüsszelt

Brüsszel átnyomta a vitatott szabadkereskedelmi egyezséget, miközben Európa-szerte traktorokkal vonultak utcára a gazdák, attól tartva, hogy az olcsó import tönkreteszi a megélhetésüket. A Mercosur-megállapodás ellen tiltakozók szerint az alku kiegyensúlyozatlan, és hosszú távon súlyos károkat okozhat az európai mezőgazdaságnak. A legnagyobb európai gazdaszervezet ismét utcára szólítja a gazdákat.

Újabb összeurópai gazdatüntetés jöhet. A decemberin jelen voltak a magyar agrárkamara vezetői is. Fotó: ZSOCC

A várakozásoknak megfelelően, pénteken Brüsszelben új szakaszába lépett az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ügye: a tervezet átjutott az Európai Tanácson, miközben Európa-szerte tovább erősödnek a gazdatüntetések és a politikai ellenállás. A Copa-Cogeca – az európai gazdaszervezetek és agrárszövetkezetek ernyőszervezete – a döntést „alapjaiban hibásnak és kiegyensúlyozatlannak” nevezte, és közölte: a mozgósítás folytatódik, a következő lépésekről hétfőn egyeztet a vezetés.

December 18-án magyarok is nagy számban vettek részt a Mercosur-megállapodás és a Közös Agrárpolitika kivégézését célzó brüsszeli tervek elleni demonstráción Fotó: ZSOCC

Emlékezetes, hogy ez a szervezet hozta össze legutóbb a több mint 10 ezres gazdatüntetést Brüsszelben, amelynek nyomán Ursula von der Leyen elhalasztotta a kereskedelmi megállapodásról szóló döntést. A megállapodás egyik legélesebb konfliktusforrása, hogy megnyitná az uniós piacot a Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági exportja előtt. A Magyar Nemzet korábban kiemelte: az európai termelők attól tartanak, hogy a lazább környezetvédelmi és állatjóléti feltételek mellett előállított, olcsóbb dél-amerikai agrártermékek (különösen hús- és gabonafélék) letörik az árakat, kiszorítják a helyi gazdákat, és vidéki térségek elsorvadásához vezethetnek.

Mercosur: a legvitatottabb pont a „kétféle szabályrendszer”

A kritikák középpontjában a „nem egyenlő pálya” áll: az uniós termelőkre szigorúbb előírások vonatkoznak (állatjólét, növényvédő szerek, nyomonkövethetőség), miközben a piacra beengedett importtal szemben a gazdák szerint nehéz ugyanolyan szintű garanciákat kikényszeríteni. A Tanács és az Európai Parlament ugyan 2025 decemberében, a gazdák gigademonstrációjának hatására megállapodott a mezőgazdasági védzáradékok (safeguard) szabályairól, amelyek elvileg gyorsabb beavatkozást tennének lehetővé importáradat vagy piaci zavar esetén, ám a gazdaszervezetek szerint ez nem oldja meg a megállapodás „alapvető aránytalanságait”.

A Copa–Cogeca közleményének egyik legerősebb állítása, hogy a Tanács „utolsó pillanatban” tett lépései tovább rombolják a bizalmat az uniós döntéshozatalban: különösen aggasztónak tartják, hogy kikerült az a biztosíték, amely kizárta volna a megállapodás ideiglenes alkalmazását addig, amíg az Európai Parlament ki nem mondhatja a végső szót. 

A szervezet szerint így a demokratikus kontroll és a parlamenti ellenőrzés sérül, miközben még mindig reális egy parlamenti többség az egyezmény ellen.

A társadalmi ellenállás közben nem csillapodik, inkább terjed. 

Traktorok Párizsban, blokádok a határon: a tiltakozás látványosan eszkalálódik

Franciaországban és Belgiumban autópályákat torlaszoltak el, Brüsszelben pedig több ezer traktor jelent meg a demonstrációkon; a francia–belga határnál napokra megbénult a közlekedés.

Párizsban január 8-án a Coordination Rurale szakszervezet mozgósított: traktoros gazdák a rendőrségi ellenőrzőpontokat áttörve a Champs-Élysées-n vonultak, majd a Diadalív környékén zártak le útvonalakat. A Reutersnek nyilatkozó szervezeti vezető a „felháborodás és kétségbeesés” közötti hangulatról beszélt – a gazdák szerint őket „feláldozzák” az ipari exportérdekek oltárán.

Mi jöhet most? A csata az Európai Parlamentben folytatódik

A Tanács után a megállapodás legfontosabb politikai csatatere az Európai Parlament: 720 képviselő dönthet úgy, hogy nem ad zöld utat az egyezménynek. Eközben több tagállamban is éles belpolitikai üggyé vált a kérdés; a nemzetközi sajtó szerint Franciaország nyíltan ellenzi a megállapodást, miközben az Európai Bizottság engedményekkel és plusz források ígéretével próbálta tompítani a gazdák haragját.

A gazdák azonban attól tartanak, hogy a pénzügyi „tűzoltás” nem pótolja a hosszú távú piaci veszteségeket: 

• ha az olcsó import lenyomja az árakat,
• a kisebb és közepes családi gazdaságok kerülhetnek a legnagyobb nyomás alá – ez pedig a vidéki munkahelyek, a helyi élelmiszer-önellátás és az uniós agrármodell jövőjét is megkérdőjelezheti.