Lassult Budapesten a drágulás üteme az ingatlanpiacon. Amíg februárban havonta négy és fél százalékot emelkedtek az ingatlanárak, addig hó/hó alapon májusban már csak 1,2 százalékot – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az ingatlanpiacot formáló, alakító tényezők kapcsán. Kiemelte, a kulcs mint mindig, a kereslet és a kínálat viszonya. A kereslet ugyanis most nem növekszik tovább, az év elején pedig olyan saját célra vásárlók is piacra léptek, akik féltek attól, hogy nem jut nekik megfelelő ingatlan. Ugyanakkor a piac rendeződése nem hoz árcsökkentést, inkább csak stagnálást – vetette közbe a szakértő.

Fékező erőként jelölte meg az Airbnb betiltását is, hiszen használt lakást ilyen célra már nem érdemes venni a fővárosban. Enélkül ugyanis még nagyobb ütemű drágulás mehetett volna végbe a 19 százalékos éves helyett, elérhette volna a 20-25 százalékot is.
A korlátozás miatt inkább az új építésű ingatlanok felé fordultak a befektetési céllal vásárlók, ez egyébként háromszázmilliárd forintot hozott az ingatlanpiacra.
Aki most döntene az eladás mellett abban a reményben, hogy magasabb áron talál vevőt, már többet kell rá várnia.
Ugyanakkor nehezebb időkben is láthattuk, hogy mindig vannak, akiknek az élethelyzete indokolja a költözést.
A megfizethetőség a nagyvárosi agglomerációk felé tereli a vásárlókat, az év elején el is indult egy nagyobb kiköltözési hullám, ennek bizonyítéka az is, hogy jelenleg Pest vármegye jobban drágul, mint a főváros.
Szintén egyfajta szabályzóként itt lépne be a települések önazonosságáról szóló törvény, ami július elsejétől hatályos, és többféle eszközt ad az önkormányzatok kezébe. Többek között pont a népszerű települések élhetnek vele. Az egyik eszköz a betelepülési adóként emlegetett helyi adó, ami visszatarthatja akár a vevőket, de pluszbevételt is jelenthet az érintett településnek, amelyet többek között az infrastruktúra fejlesztésére fordíthat. Viszont kicsi a valószínűsége, hogy a helyi adók mértékének változtatásáról az őszi ülésszak előtt bármiféle döntés szülessen. Ráadásul az önkormányzatok képviselő-testületeinek is fel kell készülnie a változtatásokra; amelyik önkormányzat alkalmazná ezt az eszközt, az sem azonnal veti be, és saját érdeke, hogy ne cselekedjen az ott élők érdekei ellen.