Egy lakás és egy autó birtoklása a magyar háztartások számára egyszerre funkcionális és szimbolikus jelentéssel bír: előbbi a stabilitás, a biztonság és az otthonteremtés záloga, utóbbi pedig a mobilitás és a függetlenség eszköze. Korábban a két vagyontárgy közötti gazdasági arány is viszonylag kiegyensúlyozott volt – írta közleményében a Duna House, amelyben a gépjárműárak és az ingatlanárak arányát vetette össze.
Idén már a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 1,2–1,3 millió forint közé „érkezett meg”, míg egy új, középkategóriás autó bruttó ára 10–13 millió forint között mozog. Egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás értéke így 72–78 millió forint körül alakul, ami öt-hat hasonló árkategóriájú autó értékének felel meg. Tíz évvel ezelőtt még legfeljebb három-négy autó ára volt azonos értékű egy lakással.
Összevetésül: nem véletlen az sem, hogy az Otthon start felvehető legmagasabb összege is ötvenmillió forint, hiszen ez a fővárosban egy garzonlakás árának felel meg.
„A saját otthon és a családi autó korábban nagyjából azonos fontosságú beruházásnak számított. Ez az arány mára jelentősen eltolódott az ingatlanok javára. Adataink szerint 2015-ig az átlagos lakóingatlan értéke körülbelül 8-10-szerese volt egy új, felső-középkategóriás személyautó árának. 2025-re ez az arány már 13-14-szeresre nőtt, attól függően, hogy melyik piaci szegmensből indulunk ki”
– mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A fordulópont 2015 körül következett be. Ekkor a lakás- és autóárak még nagyjából azonos ütemben nőttek, azóta azonban az ingatlanpiac sokkal dinamikusabban bővült: az Eurostat és a BIS házárindexei szerint a magyar lakóingatlanok nominális értéke 2015 és 2025 között átlagosan 160–180 százalékkal nőtt, reálértéken pedig 80–100 százalékkal.
Ezzel szemben a személyautók nominális ára az importőrök és kereskedők adatai alapján körülbelül 60–90 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Ez elsősorban az új autókra vonatkozik, miközben a magyar piacon a forgalomba helyezett autók közel kétharmada használt import. Ezek ára jóval kisebb mértékben nőtt, sokszor még csökkent is a kínálatbővülés hatására.
A lakásárak emelkedésének hátterében több tényező áll:
- az állami támogatások (csok, babaváró hitel),
- a 2015–2021 közötti kedvező kamatkörnyezet,
- a befektetési célú vásárlások felfutása,
- a kínálati korlátok (építőipari kapacitások szűkössége).
Az autópiac viszont nagyobb mértékben volt kitéve külső zavaroknak, mint például:
- a Covid utáni chiphiány,
- az ukrajnai háború hatásai,
- a technológiai átmenet (elektromos hajtással kapcsolatos fejlesztések ösztönzése az EU-ban),
- a használtautó-import szabályozási változásai.
A szakértő szerint a jelenlegi trendek alapján az ingatlanok értéke a következő években is gyorsabban nő majd, mint az autóké, különösen, ha az új lakások kínálata nem tud lépést tartani a kereslettel.
