Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben hangsúlyozta: a kezdeményezés egyik fő oka, hogy az Európai Unión kívüli – különösen távol-keleti – befektetők beruházásainál a hazai építőipari vállalkozások kiszorulnak a piacról. Ennek oka, hogy az EU-n kívüli cégek olcsóbb ajánlatokat tesznek, mivel nem tartják be az uniós és magyar szabályokat. Az Építésrendészet létrehozásának másik célja az lenne, hogy „kóklerek” ne vehessenek részt az Otthon start támogatási program megvalósításában és a várható otthonfelújítási és egyéb más otthonteremtő program létesítményeinek a kivitelezésében – hangsúlyozta Koji László.
Fotó: Béres Attila
A hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülnek azzal is, hogy az állami kedvezményeket biztosító szerződéseknél nem kötnek ki uniós vagy magyar beszállítói részarányt, mivel a harmadik országokból érkező cégek nem hazai építőanyagokat használnak fel, nem magyar mérnöki szolgáltatásokat vesznek igénybe és „dömpingszerűen” unión kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak.
A versenyegyenlőség megteremtéséért a szervezet részletes javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és az Építési és a Közlekedési Minisztériumnak az Építésrendészet hatásköreire vonatkozóan, amelyek között szerepel a minőségügy, a foglalkoztatás, a tartózkodási és munkavállalási engedélyek és a munkavédelem ellenőrzése, valamint a tb, adózás, szakképzettség, bérezés, szálláskörülmények vizsgálata.
Az ÉVOSZ emellett szorgalmazza, hogy külföldi beruházások esetén legyen előírva meghatározott uniós (magyar) részarány, ami kiterjedne a létszámra, a hazai építőanyag felhasználására és a szolgáltatásra. Továbbá javasolják, hogy 100 fő feletti munkaerőigény esetén vegyék igénybe a térségben elérhető hazai vállalkozásokat. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának piacát liberalizálnák, de a lakásépítési és -felújítási támogatási programokban csak kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások vehetnének részt.
