A moszkvai amerikai–orosz találkozó, ahol Trump elnök emberei a Putyin elnök által kijelölt orosz szakértőkkel tárgyaltak, nem hozott érdemleges áttörést. Azonban mindkét fél hangsúlyozta, hogy előrelépés történt. Az idén ez volt a hatodik amerikai út Moszkvába a béketervvel kapcsolatban.
Orosz megítélés szerint végigvették a béketervezet összes pontját. Jó néhányban egyező vagy hasonló véleményen voltak, de Ukrajna NATO-tagsága és a határok kérdésében nem közeledtek az álláspontok.
Az amerikai delegáció a moszkvai tárgyalások után lemondta a találkozást az ukránokkal. Ez Brüsszelbe volt tervezve. Az ukrán küldöttség ezek után Miamiba utazott újabb konzultációra az amerikai tárgyalódelegációval. A helyzet megítélését befolyásolja, hogy Zelenszkij államfő újabb és újabb nyugat-európai, kanadai és távol-keleti, japán delegációkkal egyeztet fegyverek szállításáról és pénzek Ukrajnának történő átadásáról.
Amikor az amerikaiak előálltak a 28 pontos tervezetükkel, és a béke elérhető közelségbe került, a hadiipari részvények szárnyalása véget ért és mélyrepülés kezdődött el.
Ukrajnában az eddigi legnagyobb korrupciós válság bontakozott ki. Ebbe már belebukott a kormány két minisztere, az elnök kabinetfőnöke és számos egyéb vezető.
Mivel a NABU, az ukrán korrupcióellenes hivatal egyeztet az FBI-jal, az USA vezetése mindent lát és minden szükséges információval rendelkezik. Ettől kezdve – anélkül, hogy hivatalosan beavatkozna az ukrán belügyekbe – szabad keze van.
Érdekes, hogy a korrupciós válságra hogyan reagált Nyugat-Európa. Macron francia államfő azt mondta, hogy ebben nincsen semmi különös, mert mindenütt, így Franciaországban is van korrupció. Ez igaz, de ennek mértéke Ukrajnában rendszerszintűvé vált. Franciaországban ráadásul nemrég csukták le – többek között korrupció vádjával – Nicolas Sarkozy volt francia államfőt.
Az ukrán menekültek helyzete több országban is nehezedett. A németek vissza akarták küldeni a nem dolgozó férfiakat, és jövő áprilistól az ukránoknak nyújtott havi támogatás összege 530-ról 441 euróra csökken.
Mivel az amerikaiak béketervükben többek között javasolták Oroszország visszavételét a G8-as csoportba, Kaja Kallas észt politikus, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azonnal tiltakozott a terv ellen. Macron már európai béketervet vizionált, kihagyva ebből Washingtont.
Közben Brüsszelben időlegesen letartóztattak korrupció vádjával három vezető uniós politikust, köztük Kallas elődjét. Érdekes módon túl sok dolog nem történt, és voltak olyanok az Európai Parlamentben, akik a letartóztatottak eddigi érdemeit hangsúlyozták ki.
Az Európai Unió – maga Von der Leyen is – mindent megtesz, hogy a Nyugat-Európában lévő orosz vagyont átadják az ukránoknak. Véleményük szerint a pénzt Ukrajna a háborút követő orosz jóvátételből fizetné vissza. E terv alapja, hogy Oroszország elveszíti a háborút, azonban ennek az esélye minimális.
A belga miniszterelnök – országában 140 milliárd eurónyi orosz vagyon van – több ok miatt is tiltakozott a terv ellen. Részint mivel közel 20 milliárd eurónyi belga vagyon van Oroszországban, részint mivel ilyen vagyonelkobzást még a második világháború alatt sem csináltak. Azt is közölte – elsőként a nyugati vezető politikusok közül –, hogy Oroszország, szemben a brüsszeli elképzelésekkel, nyerésre áll a háborúban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!