Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy kezdjenek azonnal tárgyalásokat Putyinnal. Ez teljes fordulat a korábbi francia állásponthoz képest. Időközben sor került az orosz államfő beszédére a hadsereg felső vezetése előtt. Itt Putyin ismertette a legújabb orosz katonai fejlesztéseket és a hadiipar előtt álló kihívásokat.
Észtország és Lettország újra megerősítette, hogy országaik GDP-jéből 0,25 százalékot továbbra is biztosítanak Ukrajnának.

Harmincnégy állam létrehozta a Nemzetközi Kártérítési Bizottságot Ukrajna számára. Eszembe jutnak Alexander Stubb finn államfő pár nappal ezelőtti írásai, hogy a világ három részre szakadt: 50 nyugati, 25 keleti és 125 déli állam alkotja az új nemzetközi rendet. Ez a 34 ország a nyugati államok közül került ki. 

Merz német kancellár a Bundestagban tartott beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyedül nem lehet sikeres, és szüksége van a transzatlanti kapcsolatokra, magyarul Európára. Kiemelte a fegyverszünet fontosságát. Tudnia kellene, hogy a fegyverszünet Moszkva számára elfogadhatatlan és csak a béke jöhet szóba. Ukrajna NATO-tagsága, valamint európai csapatok állomásoztatása a háború után az eljövendő orosz–ukrán határon Oroszország számára szintén elfogadhatatlan.

Merz azt is bejelentette, hogy az európai „hajlandók koalíciója” kibővült Kanadával és Ausztráliával. A kancellár segítséget ígért Ukrajnának a háború után a tengerpartok és a légtér védelemre. A német kancellár azt is közölte, hogy Oroszország a nyugaton befagyasztott vagyonát a háború vége előtt nem kaphatja vissza.

Azzal, hogy az ukrán vezetés újra ragaszkodik a NATO-tagsághoz, csak a kérdőjelek szaporodtak meg.

Az új lengyel államfő, Karol Nawrocki úgy fogalmazott a folyamatosan romló lengyel–ukrán viszonyról, hogy támogatni kell Ukrajnát, de eltűnt a partneri kapcsolat.

Az elmúlt hetekben a NATO főtitkára, Mark Rutte nyilatkozatai borzolták a kedélyeket. A korábbi holland miniszterelnök, hasonlóan a francia vezérkari főnökhöz és a német hadsereg, a Bundeswehr fő inspektorához (ő gyakorlatilag a vezérkar főnöke), azt hangsúlyozta, hogy fel kell készülni az eljövendő néhány évben egy orosz agresszióra Európával szemben. Európa harmadik középhatalma, a NATO-tag, de nem EU-tag Nagy-Britannia vezetése is hasonló álláspontot hirdetett meg.

Brüsszelben a csúcstalálkozó óráiban óriá­si demonstráció zajlott le az európai gazdák részéről, tiltakozva a Dél-Amerikával kötendő Mercosur-megállapodás ellen. Ez kiszolgáltatná az európai mezőgazdaságot a sokkal olcsóbban termelő dél-amerikai földművesekkel szemben. Brüsszel ebben a kérdésben is visszakozott. A szerződés aláírását elhalasztotta, hivatalosan januárra. A valóságot majd meglátjuk.

A brüsszeli orosz nagykövet, Gyenisz Goncsar egy élő tévéműsorban nyíltan bírálta a belga kormány oroszellenes tevékenységét. Közölte, hogy az EU agresszív oroszellenes politikája komoly problémákat okozhat Belgiumnak. Nem túl jónak nevezte a kétoldalú orosz–belga kapcsolatokat.

Közben a kérdés megoldódott. Az EU 27 tagállamából érdemben csak Németország vállalta a rizikót és közölte, hogy az orosz vagyon elvesztése esetén, ami nagy valószínűséggel bekövetkezne egy peres eljárás után, vállalja a kártérítésből a részét. Az EU legtöbb tagállama inkább a közös hitelfelvételt választotta.

Újabb hét telt el. A biztonság újra csak nem növekedett.

A szerző biztonságpolitikai szakértő