A világ a brüsszeli csúcs után

Vélemény

A világ a brüsszeli csúcs után

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Az EU vezetése nem tudta elérni az orosz vagyon átadását Ukrajnának.

Nógrádi György

európai unió ukrajna nato usa eu-csúcs belgium háború oroszország 2025. 12. 22. 5:23

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, aki vendégként részt vehetett az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóján, meglepő kijelentést tett:

Az Egyesült Államok egyelőre nem lát minket a NATO-ban… De lehet, hogy a jövőben változik az álláspont. A politikusok változnak, valaki él, valaki meghal. Ez az élet.

Az egész világsajtó felkapta ezeket a mondatokat. A legtöbben úgy értelmezték, hogy Trumpra vonatkoznak. Neki még három éve van hátra amerikai elnökként, és utána változások következhetnek be. Zelenszkij ezen mondatait úgy értelmezték, hogy Ukrajna nem mond le a NATO-tagságról, és nem hajlandó megváltoztatni az ukrán alkotmányt, amelyben benne van a NATO-tagság igénye.

A világ ezeket a mondatokat úgy értékelte, hogy az ukrán államfő megvárja a következő amerikai elnök beiktatását, legyen az demokrata vagy republikánus, és utána majd megtárgyalják az ország NATO-csatlakozását.

A nyugati és az orosz sajtó is kiemelte, hogy még az Ukrajnával szimpatizáló demokrata vezetés sem volt hajlandó az ország NATO-csatlakozását napirendre tűzni. A világ számos újságja azon humorizál, hogy nemcsak az amerikai, de az ukrán elnök is halandó.

Zelenszkij ezeket a kijelentéseket az EU-csúcson tette, Brüsszelben. A csúcstalálkozó a német kancellár vereségét hozta, aki többször, több helyen is megindokolta, hogy miért kell a befagyasztott orosz vagyont lefoglalni és átadni Ukrajnának. Nem tudta a többi állam vezetőjét meggyőzni.

Az orosz vagyon elvétele ellen volt az EU 27 tagjából hét állam. Nemmel szavazott: Belgium, Olaszország, Málta, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Így az Európai Unió vezetése a saját vereségét győzelemként beállítva bejelentette, hogy összesen 90 milliárd euró hitelt biztosítanak Kijevnek kétéves időtartamra.

Zelenszkij végig azzal zsarolta az EU vezetőit, hogy újabb támogatás nélkül Ukrajna összeomlana. Az összeget kamatmentesen biztosítják az EU tagállamai (három kivétellel) Ukrajnának. Annak az esélye, hogy Kijev ezt valaha is visszafizeti, gyakorlatilag nulla.

Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy kezdjenek azonnal tárgyalásokat Putyinnal. Ez teljes fordulat a korábbi francia állásponthoz képest. Időközben sor került az orosz államfő beszédére a hadsereg felső vezetése előtt. Itt Putyin ismertette a legújabb orosz katonai fejlesztéseket és a hadiipar előtt álló kihívásokat.
Észtország és Lettország újra megerősítette, hogy országaik GDP-jéből 0,25 százalékot továbbra is biztosítanak Ukrajnának.

Harmincnégy állam létrehozta a Nemzetközi Kártérítési Bizottságot Ukrajna számára. Eszembe jutnak Alexander Stubb finn államfő pár nappal ezelőtti írásai, hogy a világ három részre szakadt: 50 nyugati, 25 keleti és 125 déli állam alkotja az új nemzetközi rendet. Ez a 34 ország a nyugati államok közül került ki.

Az ukrán háború egyik új tanulsága, hogy a német és a francia lakosság egyre kevésbé támogatja a területeiken élő ukrán menekültek további finanszírozását. Az angolszász államokban más a helyzet. A britek, a kanadaiak és az USA- állampolgárok a támogatások folytatása mellett foglaltak állást.

Merz német kancellár a Bundestagban tartott beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyedül nem lehet sikeres, és szüksége van a transzatlanti kapcsolatokra, magyarul Európára. Kiemelte a fegyverszünet fontosságát. Tudnia kellene, hogy a fegyverszünet Moszkva számára elfogadhatatlan és csak a béke jöhet szóba. Ukrajna NATO-tagsága, valamint európai csapatok állomásoztatása a háború után az eljövendő orosz–ukrán határon Oroszország számára szintén elfogadhatatlan.

Merz azt is bejelentette, hogy az európai „hajlandók koalíciója” kibővült Kanadával és Ausztráliával. A kancellár segítséget ígért Ukrajnának a háború után a tengerpartok és a légtér védelemre. A német kancellár azt is közölte, hogy Oroszország a nyugaton befagyasztott vagyonát a háború vége előtt nem kaphatja vissza.

A berlini konferencia egyetlen előnye az volt, hogy egy asztalhoz ültetett a konfliktus négy résztvevőjéből hármat: az USA-t, az EU-t és Ukrajnát. Oroszországot nem hívták meg. Ukrajna a NATO 5. cikkelyével egyenértékű biztonsági garanciákat kapott.

Azzal, hogy az ukrán vezetés újra ragaszkodik a NATO-tagsághoz, csak a kérdőjelek szaporodtak meg.

Az új lengyel államfő, Karol Nawrocki úgy fogalmazott a folyamatosan romló lengyel–ukrán viszonyról, hogy támogatni kell Ukrajnát, de eltűnt a partneri kapcsolat.

Az elmúlt hetekben a NATO főtitkára, Mark Rutte nyilatkozatai borzolták a kedélyeket. A korábbi holland miniszterelnök, hasonlóan a francia vezérkari főnökhöz és a német hadsereg, a Bundeswehr fő inspektorához (ő gyakorlatilag a vezérkar főnöke), azt hangsúlyozta, hogy fel kell készülni az eljövendő néhány évben egy orosz agresszióra Európával szemben. Európa harmadik középhatalma, a NATO-tag, de nem EU-tag Nagy-Britannia vezetése is hasonló álláspontot hirdetett meg.

Több európai felelős politikai és katonai vezető azt hangsúlyozta, hogy már folyik a háború Oroszországgal.

Az, hogy a brüsszeli vezetés nem tudta elérni az orosz vagyon átadását Ukrajnának, sok mindent jelez. Többek között azt is, hogy Brüsszel sem mindenható.

Brüsszelben a csúcstalálkozó óráiban óriási demonstráció zajlott le az európai gazdák részéről, tiltakozva a Dél-Amerikával kötendő Mercosur-megállapodás ellen. Ez kiszolgáltatná az európai mezőgazdaságot a sokkal olcsóbban termelő dél-amerikai földművesekkel szemben. Brüsszel ebben a kérdésben is visszakozott. A szerződés aláírását elhalasztotta, hivatalosan januárra. A valóságot majd meglátjuk.

A brüsszeli orosz nagykövet, Gyenisz Goncsar egy élő tévéműsorban nyíltan bírálta a belga kormány oroszellenes tevékenységét. Közölte, hogy az EU agresszív oroszellenes politikája komoly problémákat okozhat Belgiumnak. Nem túl jónak nevezte a kétoldalú orosz–belga kapcsolatokat.

Közben a kérdés megoldódott. Az EU 27 tagállamából érdemben csak Németország vállalta a rizikót és közölte, hogy az orosz vagyon elvesztése esetén, ami nagy valószínűséggel bekövetkezne egy peres eljárás után, vállalja a kártérítésből a részét. Az EU legtöbb tagállama inkább a közös hitelfelvételt választotta.