idezojelek

Afrika szarvától a nemzetközi porondra

LANGY ESŐK JÖNNEK – Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, elismeri Szomáliföldet független államnak.

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente
Cikk kép: undefined
AfrikausaTrump 2025. 12. 28. 5:40
Fotó: ARIEL SCHALIT
0

A nemzetközi diplomáciában hasonló dinamika érvényesül, mint a kocsmai verekedésekben: Aki először üt, annak nagyobb esélye van a végső győzelemre, de azt az első ütést nagyon alaposan meg kell tervezni, ugyanis könnyen lehet, hogy az ellenfél éppenséggel roppant nagy, erős és tapasztalt a csapkodás terén. Azaz jobb nem bántani. A diplomácia világában nem széklábakkal harcolnak, hanem öltönyös urak és hölgyek dossziékat nyitogatnak és asztaloknál tárgyalnak. De egyáltalán nem kevésbé harciasak, mint Fülig Jimmy vagy Piszkos Fred.

Szomália egy lényegében nem létező ország, amelyet a nemzetközi közösség elfogad létezőként. A központi hatalom Mogadishuból irányít, de a valóságban nem irányít, mert annyira gyenge, hogy a várost magát se tudja teljesen kezében tartani. Afrika szarva szerencsétlenségére stratégiai fontosságú terület, ott haladnak el a hajózási útvonalak, arrafelé jön a kőolaj az Öböl-térségből, katonai bázisok vannak Djiboutiban, a szembeoldalon, Jemenben – hasonlóképp félig létezik csak – pedig folyamatosan harcok folynak. 

Ez a helyzet mindenkinek rossz, tehát mindenkinek jó, aki a zavarosban akar halászni. Az országok többsége pedig igencsak szeret ilyet tenni. Szomália északi része, Szomáliföld 1991-ben kikiáltotta függetlenségét tízéves háború után, amelyre senki se reagált. Választásokat tartottak, pénzt nyomtattak, felállították saját hadseregüket és rendőrségüket, viszonylag sikeres turisztikai programokat működtettek, s folyton kilincseltek a nagyhatalmaknál és kisebb országoknál, de senki sem méltatta őket arra, hogy országként tekintsen rájuk. Szomáliföld így hivatalosan Szomália része, bár Mogadishu hatalma nem ér el huszonöt éve Hargeisáig. Mivel nem ismeri el senki, a nemzetközi szervezetek nem tudnak hivatalosan segélyeket eljuttatni az egyébként igencsak szegény kvázi országba. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy Afrika legtöbb országával ellentétben nem alakult ki a segélygazdálkodás Szomáliföldön, vagyis az a modell, hogy az ország a rendszeres támogatásból él és azt a pénzt osztja el a megfelelő embereknek. Az ilyen modell eredményeként az afrikai országok nem tudnak soha saját lábukra állni, a korrupt vezetések megszilárdulnak, a jó szándékuk pedig régóta megvásároltatott azok által, akik az adományokat küldik.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael pedig úgy döntött, beviszi az első ütést. 2025 decemberének utolsó napjaiban Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, elismeri Szomáliföldet független államnak. Ezzel pedig kész helyzet elé állította a többi országot, mert megnyitott egy új frontot az országok versenyében. Izraelnek szüksége van arra, hogy Jemenből a húszi lázadókat lekösse valaki, még ha kicsi és nem valami jelentős is, ráadásul ha már egy ország elismeri Szomáliföldet, a többi is hirtelen nyilatkozásra van kényszerítve. 

Szomáliföld a nemlétezésből hirtelen részben elismert állammá vált. Az Afrikai Unió azonnal hitet tett Szomália területi integritása mellett, Törökország, Szomália és Djibouti együtt tiltakozott a régiót destabilizáló lépés ellen. A csendben építkező országok azonban nem feltétlenül mérgesek. Etiópia számára ez lehet a mentő ötlet. A máig az éhezés szimbólumaként kezelt, a valóságban Kelet-Afrika egyik legerősebb, százmilliós állama ugyanis nem tud kijutni a tengerre, amelyre nemzetgazdasági és védelmi szempontból égető szüksége volna. Haragosa és szomszédja, Eritrea 30 éven át harcolt Etiópiával, míg 1993-ban kivívta a függetlenségét, egyben elvágta azt a Vörös-tengertől. 

2018-ig hivatalosan is hadiállapotban volt a két ország, majd megszületett a békemegállapodás, amely bármikor semmissé válhat, amilyenek a viszonyok arrafelé. Mindenesetre Etiópia felvetette Szomáliföldnek, hogy kibérelné a berberai kikötőt és annak húsz kilométeres környékét, cserébe fejlesztik az infrastruktúrát és elismerik az állam függetlenségét. Az egyezséget még nem kötötték meg, többek között azért, mert korábban Etiópia Szomáliföld szerint nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit a kikötővel kapcsolatban, amikor még résztulajdonos volt. Jelenleg 51 százalékban Szomáliföldé a fontos létesítmény, 49 százalékban pedig a DP World nevű dubaji szállítmányozási cégé, amely nem mellékesen az amerikai konténerkikötőket is üzemelteti.

Amikor Donald Trump amerikai elnököt megkérdezték, az Egyesült Államok elismeri-e Szomáliföldet, a rá jellemző stílusban azt válaszolta: Vajon tudja-e valaki, mi az a Szomáliföld? Egyúttal közölte, nem tervezik a diplomáciai lépést. A szellem a palackból azonban már kiszabadult. Djiboutiban pedig több más nemzet mellett Kína is hadi támaszpontot tart fenn.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.