Az 1934-es labdarúgó-vb-n a Nemzeti Sport tudósítója behatolt az egyiptomiak száz lakattal lezárt táborába, és részletes jelentést adott a rettegett ellenfél utolsó előkészületeiről. Ezzel a hangzatos címmel és hatalmas betűkkel jelent meg a sportújság 1934. május 27-i kiadása. Mindez nem véletlenül esett meg: a magyar labdarúgó-válogatott a történetének első vb-mérkőzésére készült Nápolyban, a második labdarúgó-vb-n.

Labdarúgó-vb magyarok nélkül?
Száz részből álló, vb-történeti sorozatunkat nem véletlenül kezdjük ezzel a mérkőzéssel, hiszen ez volt a magyar nemzeti tizenegy első győzelme a világbajnokságok történetében. (Az már más kérdés, hogy ezen a vb-n az első egyben az utolsó is volt, mert a negyeddöntőben Ausztria 2:1-re legyőzte a magyar csapatot.)
Hogy az Egyiptom elleni 4:2-es győzelem bekerülhetett a történelemkönyvekbe, az azon múlt, hogy a kor futballvezetői rábólintottak a vb-részvételre. Ugyanis 1934 januárjában egyáltalán nem volt biztos a magyarok részvétele. Az MLSZ – az összes klub bólintása közepette – azt az állásfoglalást adta ki, hogy Magyarország ne nevezzen be a vb-re, mert – ahogyan fogalmaztak – a vágóhídra viszik a csapatot. Pár hónappal később, 1934 márciusában ezek a hangok kissé elcsendesedtek, amikor a vb-selejtezők során a magyar és az osztrák válogatott is kijutott – ehhez Bulgáriát kellett megelőzni.
Egy hónappal később, 1934 áprilisában azonban újra feltették a régi lemezt.
Az A válogatott Bécsben 5:2-re kapott ki Ausztriától, a B csapat Brünnben 5:1-re a csehektől. Hol volt ekkor már a bolgárok ellen elért kettős győzelem okozta mámor?

Micsoda győzelem Anglia ellen!
A kedélyek igazából 1934. május 10-én nyugodtak meg, amikor a magyar csapat 2:1-re legyőzte Angliát. Ez akkor hatalmas szenzációnak számított, s ez a diadal volt az, amely után az addig tamáskodók is elhitték, hogy az olaszországi vb nem vágóhíd lesz a magyarok számára. Ha megnézzük, hogy e váratlan diadal előtt milyen eredményeket hozott a magyarok és az angolok összecsapása, mindenre rájöhetünk. Magyar szempontból ez így néz ki: 0:7, 2:4, 2:8, 0:7.
Maradjunk annyiban, hogy a négy meccs alatt rúgott négy magyar és 26 bekapott angol találat nem éppen a dicsőséges fejezetek közé tartozott.
1934 májusában tehát eldőlt, hogy Magyarország a sportág hazai történetében először elindul a világbajnokságon. Amelynek nyolcaddöntőit (16 csapattal rendezték meg ezt a vb-t) ugyanazon a napon, nyolc különböző helyszínen rendezték meg. A magyarok és az egyiptomiak Nápolyban csaptak össze.
A meccs:
II. labdarúgó-világbajnokság, nyolcaddöntő: Magyarország–Egyiptom 4:2 (2:2)
Nápoly, 8000 néző. Vezette: Barlassina (olasz)
Magyarország: Szabó – Futó, Sternberg – Palotás, Szűcs, Lázár – Markos, Vincze, Teleki, Toldi, P. Szabó.
Egyiptom: Kamel Taha – El Szaid, Hamidu – El Far, Rafaat, Ragab – Latif, Favizi, Moktar, Kamel Manszur, Hasszán.
Gól: Teleki (12.), Toldi (30., 52.), Vincze (59.), illetve Favizi (38., 67.)
A lelátón mindössze nyolcezer néző ült, ennek pedig egészen különös oka volt. Az olaszok szövetségi kapitánya, Vittorio Pozzo egyetlen nápolyi labdarúgót sem tett be az itáliaiak keretébe, a nápolyi közönség pedig bosszúból nem ment ki a magyar és az egyiptomi válogatott összecsapására. Bár a Nemzeti Sport a meccs előtt rettegett egyiptomi csapatról írt, a valóság ennél azért kicsivel távolabb állt, mert ettől az afrikai együttestől nem kellett félni. Magyarország könnyedén nyert 4:2-re, ezzel pedig bejutott a legjobb nyolc közé.
Még mindig fájt az egyiptomi csapás
A nagy győzelem másnapján a sportújság a Visszaadtuk Egyiptomnak címmel jelentkezett, utalva ezzel arra a vereségre, amely nemes egyszerűséggel az egyiptomi csapás néven vonult be a sportág hazai történelmébe.
Az 1924-es nyári olimpián az arab csapattól elszenvedett 3:0-s vereség tíz évvel később sem merült a feledés homályába.
A 4:2 ellenére a sportújság tudósítója szerint az ellenfél játékosai igazi ördögök voltak, a bíró nagyszerűen vezette a meccset, a nápolyi közönség pedig hevesen szurkolt ellenünk. Az olvasók olyan nagyszerű részleteket is megtudhattak, hogy a meccs bírója a kezdés előtt minden játékos útlevelét beszedte, majd egyenként igazoltatta a résztvevőket.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!