Amikor egy labdarúgó vb-meccsből hőskölteményt csináltak Pesten

Június 11-én a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítjuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. Az első rész nem is lehetne más, mint a labdarúgó-vb történelmének első magyar győzelme 1934-ben Nápolyban, Egyiptom ellen.

2026. 03. 04. 6:07
Az 1934-es labdarúgó-vb-n szerepelt magyar válogatott
Az 1934-es labdarúgó-vb-n szerepelt magyar válogatott Fotó: Youtube
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1934-es labdarúgó-vb-n a Nemzeti Sport tudósítója behatolt az egyiptomiak száz lakattal lezárt táborába, és részletes jelentést adott a rettegett ellenfél utolsó előkészületeiről. Ezzel a hangzatos címmel és hatalmas betűkkel jelent meg a sportújság 1934. május 27-i kiadása. Mindez nem véletlenül esett meg: a magyar labdarúgó-válogatott a történetének első vb-mérkőzésére készült Nápolyban, a második labdarúgó-vb-n.

Korabeli sajtójelentés az 1934-es labdarúgó-vb első magyar meccséről
Korabeli sajtójelentés az 1934-es labdarúgó-vb első magyar meccséről. Fotó: Arcanum

Labdarúgó-vb magyarok nélkül?

Száz részből álló, vb-történeti sorozatunkat nem véletlenül kezdjük ezzel a mérkőzéssel, hiszen ez volt a magyar nemzeti tizenegy első győzelme a világbajnokságok történetében. (Az már más kérdés, hogy ezen a vb-n az első egyben az utolsó is volt, mert a negyeddöntőben Ausztria 2:1-re legyőzte a magyar csapatot.) 

Hogy az Egyiptom elleni 4:2-es győzelem bekerülhetett a történelemkönyvekbe, az azon múlt, hogy a kor futballvezetői rábólintottak a vb-részvételre. Ugyanis 1934 januárjában egyáltalán nem volt biztos a magyarok részvétele. Az MLSZ – az összes klub bólintása közepette – azt az állásfoglalást adta ki, hogy Magyarország ne nevezzen be a vb-re, mert – ahogyan fogalmaztak – a vágóhídra viszik a csapatot. Pár hónappal később, 1934 márciusában ezek a hangok kissé elcsendesedtek, amikor a vb-selejtezők során a magyar és az osztrák válogatott is kijutott – ehhez Bulgáriát kellett megelőzni. 

Egy hónappal később, 1934 áprilisában azonban újra feltették a régi lemezt.

Az A válogatott Bécsben 5:2-re kapott ki Ausztriától, a B csapat Brünnben 5:1-re a csehektől. Hol volt ekkor már a bolgárok ellen elért kettős győzelem okozta mámor? 

A nápolyi stadion, ahol a magyar és az egyiptomi csapat játszott
A nápolyi stadion, ahol a magyar és az egyiptomi csapat játszott. Forrás: You Tube

Micsoda győzelem Anglia ellen!

A kedélyek igazából 1934. május 10-én nyugodtak meg, amikor a magyar csapat 2:1-re legyőzte Angliát. Ez akkor hatalmas szenzációnak számított, s ez a diadal volt az, amely után az addig tamáskodók is elhitték, hogy az olaszországi vb nem vágóhíd lesz a magyarok számára. Ha megnézzük, hogy e váratlan diadal előtt milyen eredményeket hozott a magyarok és az angolok összecsapása, mindenre rájöhetünk. Magyar szempontból ez így néz ki: 0:7, 2:4, 2:8, 0:7. 

Maradjunk annyiban, hogy a négy meccs alatt rúgott négy magyar és 26 bekapott angol találat nem éppen a dicsőséges fejezetek közé tartozott.

1934 májusában tehát eldőlt, hogy Magyarország a sportág hazai történetében először elindul a világbajnokságon. Amelynek nyolcaddöntőit (16 csapattal rendezték meg ezt a vb-t) ugyanazon a napon, nyolc különböző helyszínen rendezték meg. A magyarok és az egyiptomiak Nápolyban csaptak össze.

A meccs:

II. labdarúgó-világbajnokság, nyolcaddöntő: Magyarország–Egyiptom 4:2 (2:2)
Nápoly, 8000 néző. Vezette: Barlassina (olasz)
Magyarország: Szabó – Futó, Sternberg – Palotás, Szűcs, Lázár – Markos, Vincze, Teleki, Toldi, P. Szabó.
Egyiptom: Kamel Taha – El Szaid, Hamidu – El Far, Rafaat, Ragab – Latif, Favizi, Moktar, Kamel Manszur, Hasszán.
Gól: Teleki (12.), Toldi (30., 52.), Vincze (59.), illetve Favizi (38., 67.)

A lelátón mindössze nyolcezer néző ült, ennek pedig egészen különös oka volt. Az olaszok szövetségi kapitánya, Vittorio Pozzo egyetlen nápolyi labdarúgót sem tett be az itáliaiak keretébe, a nápolyi közönség pedig bosszúból nem ment ki a magyar és az egyiptomi válogatott összecsapására. Bár a Nemzeti Sport a meccs előtt rettegett egyiptomi csapatról írt, a valóság ennél azért kicsivel távolabb állt, mert ettől az afrikai együttestől nem kellett félni. Magyarország könnyedén nyert 4:2-re, ezzel pedig bejutott a legjobb nyolc közé.

 

Még mindig fájt az egyiptomi csapás

A nagy győzelem másnapján a sportújság a Visszaadtuk Egyiptomnak címmel jelentkezett, utalva ezzel arra a vereségre, amely nemes egyszerűséggel az egyiptomi csapás néven vonult be a sportág hazai történelmébe. 

Az 1924-es nyári olimpián az arab csapattól elszenvedett 3:0-s vereség tíz évvel később sem merült a feledés homályába.

A 4:2 ellenére a sportújság tudósítója szerint az ellenfél játékosai igazi ördögök voltak, a bíró nagyszerűen vezette a meccset, a nápolyi közönség pedig hevesen szurkolt ellenünk. Az olvasók olyan nagyszerű részleteket is megtudhattak, hogy a meccs bírója a kezdés előtt minden játékos útlevelét beszedte, majd egyenként igazoltatta a résztvevőket. 

Austrian National Team - "Miracle Team". Team photo before the game between Austria and Hungary 8:2. On the Hohe Warte / Döbling. 1932. Standing from left: Schramseis - Nausch - Hoffmann - Zischek - Sindelar - Braun - Schall - Vogl. Front from left to right: Gscheidl - Hiden - Blum (glass plate W12). 24th April 1932 (Photo by VOTAVA / IMAGNO / APA-PictureDesk via AFP)
Az osztrák csapat, amely kiejtette a magyarokat az 1934-es vb-n. Forrás: Imagno

1934-ben a labdarúgó-világbajnokságról a Magyar Rádió nem adott helyszíni közvetítést, így a szurkolók tényleg csak a másnapi újságokból értesülhettek arról, mi történt Nápolyban. Mai szemmel nézve egészen furcsa olvasni az akkori, szinte regényes elemekkel átszőtt jelentést, amely négy oldalon át szórakoztatta az olvasókat. Tényleg olyan volt, mintha könyvet írt volna az újságíró, szinte elképzelhetetlen, hogy tudta mindezt papírra vetni, miközben a mérkőzést is figyelnie kellett. Megérdemli, hogy leírjuk a nevét: Mamusich Mihály. Különleges alakja volt a sportágnak, mert 1921 és 1926 között az MLSZ válogató bizottságának a tagja volt, miközben 1919-től már a Nemzeti Sport munkatársaként is dolgozott. Három nyári olimpián (1924, 1928, 1936) vett részt, de ami ennél fontosabb: ő volt a magyar nép szeme az 1934-es olaszországi világbajnokságon.

 

A magyar mámornak hamar vége lett

A továbbjutás igazi örömmámort okozott, miközben mindenki tudta, hogy a negyeddöntőben az az osztrák csapat következik, amelyik a vb-t megelőzően 5:2-re legyőzte a magyarokat. Ám ezzel a diadal estéjén senki sem foglalkozott. 

A csapat annyira elfáradt az Egyiptom elleni ütközetben, hogy a játékosok még vacsorázni sem tudtak. 

Csak akkor élénkültek fel, amikor a csapat vezetése éjfél körül jelezte: akinek van kedve, biliárdozhat kicsit a hotelben.

Kár, hogy négy nappal később, Bolognában az osztrák válogatott 2:1-es győzelmével kigolyózta a magyarokat a világbajnokságról.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.