Az amerikaiak kifejtették, hogy az euró­paiak többsége békében szeretne élni. Ezt azonban nem tükrözi az európai vezetők politikája. Az európai kormányok nagy része többpárti koa­líciókból áll, emiatt cselekvőképessége korlátozott. Az amerikaiak megírták, hogy számukra Európában a partner a patrióta frakció. Nekik kell a jövőben erősödniük. Több európai kormány elnyomja a vélemények szabadságát és megakadályozza más nézetek felszínre kerülését.

Németország függőségbe került. A vegyipara Kínában termel, olcsó orosz földgáz felhasználásával. A német külügyminiszter a napokban járt Kínában. Kijelentette, hogy Európa nevében beszél, de hogy ki hatalmazta fel erre, az nem derült ki. Közölte, hogy Kína a stratégiai nyersanyagokat, a ritkafémeket a fair kereskedelem nevében megfelelő árakon adja el Németországnak. A kínai szakértők felvetették, hogy mit kínál fel cserébe a külügyminiszter, de erre nem kapott senki sem feleletet.

Az új nemzetbiztonsági stratégia megállapítja, hogy óriási teret veszített a Közel-Kelet. A térség leértékelődött. A stratégiai nyersanyagokat, a kőolajat és a földgázt ma már a világ képes kiváltani, és a katonai szembenállás helyett a gazdasági célok és lehetőségek játszák a kulcsszerepet.

Az amerikai értékelésben az is benne van, hogy a tizenkét napos háború után Irán teret veszített, és bár nem tudjuk pontosan, hogy milyen mértékben, de csökkent a dúsítotturán-készlete. Szerepe a Hamász és a Hezbollah támogatásában kisebb lett, és a szíriai változások nyomán az országban lévő amerikai bázis – főleg a kurdok védelme miatt – felértékelődött.

A dokumentum mindössze egy oldalon foglalkozik Afrikával. Kiemeli a gazdasági kapcsolatok fontosságát és a konfliktusok kezelését. A meghirdetett stratégia kulcseleme „A béke az erőn keresztül”, amely kifejezi az amerikai politika lényegét. Trump január 20. óta nyolc konfliktusban teremtett békét. Ebből hat, úgy néz ki, hogy tartós lehet.

Ő volt az első amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, aki fő feladatának tekintette az akkori szovjet–kínai kijátszást. Ő Kínát támogatta Moszkvával szemben. Most Trump és a dokumentum a kapcsolatokat keresi Oroszországgal, miközben elítéli Kínát.

A dokumentumot Moszkva támogatja, mivel hosszú idő után ez az első olyan amerikai kormányzati anyag, amely nem ellenségként kezeli az oroszokat. Úgy fogalmaz, hogy Oroszország már nem jelent közvetlen fenyegetést. Putyin külpolitikai főtanácsadója, Jurij Usakov, miközben üdvözölte az amerikai dokumentumot, kijelentette, hogy Kijevvel szemben Moszkva nem fegyverszünetet, hanem békét akar.

A dokumentum hatására kiéleződtek a kapcsolatok Amerika és az Európai Unió között. Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Európa a szövetségesetek, nem pedig a problémátok. A német külügyminiszter bejelentette, hogy senkitől sem kérnek tanácsot. A dokumentumot az unió nevében Ursula von der Leyen is elutasította.

A stratégia fő célterülete Latin-Amerika. Eddig két amerikai elnök hirdetett meg tudományosan megalapozott Latin-Amerika-politikát. Roosevelt jószomszédság-politikát és Kennedy Szövetség a haladásért címmel. A dokumentum kiemeli Venezuelát. Amerika aktívan fellép a baloldali kormánnyal szemben. Nem tűri el az ország szerepét a kábítószer-kereskedelemben. Légtérzárat hirdetett meg és célként tűzte ki a rendszerváltást. 

A dokumentum jól mutatja a nagyhatalom új prioritásait és jövőbeli terveit.

A szerző biztonságpolitikai szakértő