Karácsony megegyezés nélkül

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Ukrajna soha nem fogja visszafizetni a 90 milliárd eurós háborús kölcsönt.

karácsony megegyezés békefolyamat 2025. 12. 29. 5:42

Az 1945. szeptemberi japán kapituláció óta Földünkön még nem volt békés nap. A kérdés csak az volt, hogy hány háború folyt melyik kontinensen vagy kontinenseken, és ezeknél félő-e, hogy hatása továbbterjed és a fennálló „világbékét” veszélyezteti-e. Egon Bahr, a német biztonságpolitika atyja úgy fogalmazott, hogy „a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan”. Igaza volt.

Az elmúlt hét fő eseménye továbbra is az orosz–ukrán háború volt. A diplomáciai tárgyalások az amerikaiak és az oroszok, valamint az amerikaiak és az ukránok között tovább folytak Floridában. Orosz–ukrán tárgyalásokra nem került sor.

Minden fél elmondta, hogy a tárgyalások sikeresek voltak és az álláspontok közeledtek egymáshoz. Az, hogy ennek mi a tartalma, nem lehet tudni. Az látszik, hogy az USA számára más Oroszország és más Ukrajna értéke.

Oroszország globális játékos, vele meg lehet beszélni a világpolitika számos kérdését, míg Ukrajna egy meggyengült, a Nyugatnak kiszolgáltatott egykori középhatalom.

Zelenszkij ukrán elnök előállt 20 pontos béketervével, amely az elmúlt hetekben titokban készült el. Ennek lényege, hogy egy újabb orosz támadás esetén a Nyugat azonnali katonai válaszcsapással lépjen. Ez, magyarul, a harmadik világháborút jelentené. A hidegháború korában az egyik kérdés így hangzott: Sterben für Hamburg, sterben für Chicago? Vagyis meghalnál-e Hamburgért, amely akkor néhány kilométerre volt az NDK határaitól és meghalnál-e Chicagóért. A válasz az volt, hogy az amerikai nagyvárosért igen.

Most ugyanezt a kérdést teszik fel Ukrajna esetében. Ukrajna, Zelenszkij, a katonai beavatkozás mellett még gazdasági szankciókat is követel egy esetleges orosz támadás esetén, amely egy világháború árnyékában nem tűnik túl realisztikusnak. Ukrajna biztonsági garanciákat követel, amely gyakorlatilag meg kell hogy feleljen a NATO 5. cikkelyének.

Az amerikai 28 pontos, pár héttel ezelőtti béketervben 600 ezer fős ukrán hadsereg tervezete szerepelt. Ezt az ukrán vezetés azonnal felvitte békeidőre 800 ezer főre.

A német hadsereg, a Bundeswehr 160 ezer fős. A kérdés, hogy ki fogja eltartani Ukrajnát és a hadseregét. Az EU 24 tagállama megszavazott egy 90 milliárd eurós hitelt, amely két évre szól. Ám a jelenlegi ukrán adatok szerint az odaküldött pénz jelentős részét ellopják, a maradék pedig még a működésre sem elegendő.

Nehezíti az európai és ukrán érveket – amelyek arról szólnak, hogy három éven belül orosz támadás éri Európát és csak Ukrajna képes a kontinens megvédésére –, hogy az amerikai titkosszolgálatok közzétették jelentésüket, hogy orosz támadás azért sem várható, mert az orosz hadsereg még abban a helyzetben sincsen, hogy Ukrajnát elfoglalja.

Ez senkit sem zavar. Számos nyugat-európai politikus továbbra is az orosz veszéllyel riogat és erre építi politikáját.

Ukrajna a 20 pontos tervében különleges kapcsolatokat akar az USA-val és az EU-val. Követeli az EU-ba való felvételének pontos dátumát. Lemond az atomfegyverek birtoklásáról, de nem mond le a jövőbeli NATO-tagság lehetőségéről. A zaporizzsjai atomerőműnél, amely jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll, közös amerikai–ukrán hasznosítást tervez, kihagyva az oroszokat Európa legnagyobb atomerőműve működtetéséből.

Zelenszkij gyors választást ígér Ukrajnában és azt, hogy az orosz–ukrán megállapodás elfogadásáról vagy egy népszavazás, vagy egy parlamenti szavazás dönthet. Magyarul ügyesen elhárítja a felelősséget. Tudja, hogy egy ilyen szavazáson, ha jól teszik fel a kérdést, akkor az az eredmény fog kijönni, amit ő akar.

Ragaszkodik egy meg nem támadási szerződéshez Oroszországgal. Annak, hogy ennek mi az értelme, ha a NATO 5. cikkelye szerinti garanciák élnek, nem ejt szót. Követeli a két ország határán a nemzetközi ellenőrzést: Rutte, a NATO főtitkára elmondta, hogy erre már készülnek NATO-csapatok részvételével. Talán érdemes lenne megjegyezni, hogy az oroszok a NATO-erők részvételét kizárták.

Ukrajna bejelentette, hogy a vallási és nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban átveszi az EU normáit. A kérdés csupán az, hogy ezt miért nem tette meg eddig. Kijev a saját háborús kárát 800 milliárd euróra teszi. Pár héttel ezelőtt ez a szám ennek az összegnek még csak a 70 százaléka volt. Ez a tervezet talán tárgyalási alapnak jó lehet, de végleges megállapodásnak biztosan nem. A kulcs továbbra is Washington és nem Kijev vagy Brüsszel kezében van.

A világpolitika eseményei közül kiemelkedett a grönlandi kérdés.

Az USA álláspontja szerint a sziget jelentősége felértékelődött a körülötte lévő vízi utak miatt is, amelyet az orosz és a kínai flotta is használ. Trump elnök kinevezte Louisiana kormányzóját, Jeff Landryt, hogy legyen az USA különleges képviselője a szigeten. Louisianát az USA 1803-ban vásárolta meg Franciaországtól. Mivel az akkori francia külügyminiszter horribilis pénzt kért zsebbe az akkor még a korrupcióhoz nem szokott amerikaiaktól, az ügyből óriási nemzetközi botrány kerekedett. A külügyminisztert Talleyrandnak hívták.

Dánia bekérette az amerikai nagykövetet és tiltakozott. Grönland a világ legnagyobb szigete. 80 százaléka jéggel borított. Területe hatszor akkora, mint Németország.

Németország kiutasította az első olyan szír állampolgárt, akit bűncselekmények elkövetésével vádolnak.

Az eset annyiból is érdekes, hogy a német külügyminiszter néhány héttel ezelőtti szíriai útja folyamán bejelentette, hogy az ország romokban áll és nem lehet visszaküldeni a Németországban élő szíreket. A német kancellár azonnal megcáfolta a külügyminiszterét. Jelenleg Németországban 21 600 olyan szír és afgán személy tartózkodik, akiknek semmiféle tartózkodási engedélye sincsen.

A Balkánon néhány hónappal azután, hogy Horvátország bevezette a kötelező katonai szolgálatot, ugyanezt tette Szerbia is. Az ország forrong. Az ellenzék és Brüsszel célja Alekszandar Vucsics államfő leváltása és egy Brüsszel-barát új vezetés hatalomra juttatása.

Karácsony után vagyunk. A béke sajnos nem köszöntött be. Sem az olajfák alatt, sem másutt a világban. Talán az új év csodát hoz.

A szerző biztonságpolitikai szakértő