A német hadsereg, a Bundeswehr 160 ezer fős. A kérdés, hogy ki fogja eltartani Ukrajnát és a hadseregét. Az EU 24 tagállama megszavazott egy 90 milliárd eurós hitelt, amely két évre szól. Ám a jelenlegi ukrán adatok szerint az odaküldött pénz jelentős részét ellopják, a maradék pedig még a működésre sem elegendő.

Nehezíti az európai és ukrán érveket – amelyek arról szólnak, hogy három éven belül orosz támadás éri Európát és csak Ukrajna képes a kontinens megvédésére –, hogy az amerikai titkosszolgálatok közzétették jelentésüket, hogy orosz támadás azért sem várható, mert az orosz hadsereg még abban a helyzetben sincsen, hogy Ukrajnát elfoglalja. 

Ukrajna a 20 pontos tervében különleges kapcsolatokat akar az USA-val és az EU-val. Követeli az EU-ba való felvételének pontos dátumát. Lemond az atomfegyverek birtoklásáról, de nem mond le a jövőbeli NATO-tagság lehetőségéről. A zaporizzsjai atomerőműnél, amely jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll, közös amerikai–ukrán hasznosítást tervez, kihagyva az oroszokat Európa legnagyobb atomerőműve működtetéséből.

Zelenszkij gyors választást ígér Ukrajnában és azt, hogy az orosz–ukrán megállapodás elfogadásáról vagy egy népszavazás, vagy egy parlamenti szavazás dönthet. Magyarul ügyesen elhárítja a felelősséget. Tudja, hogy egy ilyen szavazáson, ha jól teszik fel a kérdést, akkor az az eredmény fog kijönni, amit ő akar.

Ragaszkodik egy meg nem támadási szerződéshez Oroszországgal. Annak, hogy ennek mi az értelme, ha a NATO 5. cikkelye szerinti garanciák élnek, nem ejt szót. Követeli a két ország határán a nemzetközi ellenőrzést: Rutte, a NATO főtitkára elmondta, hogy erre már készülnek NATO-csapatok részvételével. Talán érdemes lenne megjegyezni, hogy az oroszok a NATO-erők részvételét kizárták.

Ukrajna bejelentette, hogy a vallási és nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban átveszi az EU normáit. A kérdés csupán az, hogy ezt miért nem tette meg eddig. Kijev a saját háborús kárát 800 milliárd euróra teszi. Pár héttel ezelőtt ez a szám ennek az összegnek még csak a 70 százaléka volt. Ez a tervezet talán tárgyalási alapnak jó lehet, de végleges megállapodásnak biztosan nem. A kulcs továbbra is Washington és nem Kijev vagy Brüsszel kezében van.

Az USA álláspontja szerint a sziget jelentősége felértékelődött a körülötte lévő vízi utak miatt is, amelyet az orosz és a kínai flotta is használ. Trump elnök kinevezte Louisiana kormányzóját, Jeff Landryt, hogy legyen az USA különleges képviselője a szigeten. Louisianát az USA 1803-ban vásárolta meg Franciaországtól. Mivel az akkori francia külügyminiszter horribilis pénzt kért zsebbe az akkor még a korrupcióhoz nem szokott amerikaiaktól, az ügyből óriási nemzetközi botrány kerekedett. A külügyminisztert Talleyrandnak hívták.

Dánia bekérette az amerikai nagykövetet és tiltakozott. Grönland a világ legnagyobb szigete. 80 százaléka jéggel borított. Területe hatszor akkora, mint Németország.

Az eset annyiból is érdekes, hogy a német külügyminiszter néhány héttel ezelőtti szíriai útja folyamán bejelentette, hogy az ország romokban áll és nem lehet visszaküldeni a Németországban élő szíreket. A német kancellár azonnal megcáfolta a külügyminiszterét. Jelenleg Németországban 21 600 olyan szír és afgán személy tartózkodik, akiknek semmiféle tartózkodási engedélye sincsen.

A Balkánon néhány hónappal azután, hogy Horvátország bevezette a kötelező katonai szolgálatot, ugyanezt tette Szerbia is. Az ország forrong. Az ellenzék és Brüsszel célja Alekszandar Vucsics államfő leváltása és egy Brüsszel-barát új vezetés hatalomra juttatása.

Karácsony után vagyunk. A béke sajnos nem köszöntött be. Sem az olajfák alatt, sem másutt a világban. Talán az új év csodát hoz.

A szerző biztonságpolitikai szakértő