idezojelek

Eltelt egy év, a béke remény maradt

EZ TÖRTÉNT AZ ELMÚLT HÉTEN – Nicolás Maduro volt venezuelai elnök amerikai fogságban van és bíróság elé állítják.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
MaduroAmerikaTrump 2026. 01. 05. 5:10
0

Kína válaszul az Amerika–Tajvan közötti katonai megállapodásra, amely az eddigi legnagyobb volt a történelemben, hermetikusan lezárta a szigetet és hadgyakorlatot tartott Tajvan körül. Ez véget ért kölcsönös provokációk nélkül. Válaszként az USA újabb, több mint 800 millió dolláros katonai megállapodást kötött Tajvannal. Washington újra kritizálta a kínai politikát és Peking Tajvan elleni lépéseit.

A sziget körüli vitákban jól tükröződnek az egyes nagyhatalmak érdekei. Amíg ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger zseniálisan kijátszotta egymás ellen az akkori két kommunista nagyhatalmat, Kínát és a Szovjetuniót, most ugyanez a három ország, Szovjetunió helyett az utódállam, Oroszország játssza el ezt a folyamatot.

Oroszország Ukrajnával szembeni háborúját Kína gyakorlatilag minden eszközzel támogatja. Ez katonai, gazdasági, politikai és morális támogatást is jelent, hiszen ez felel meg a kínai nemzeti érdekeknek. 

Peking tökéletesen tisztában van azzal, hogy az oroszok csak a tömegpusztító fegyverek terén vannak fölényben velük szemben. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a három fél élet-halál harcában, ahol bármi és az ellenkezője is megtörténhet, az USA jelenleg fő ellenségnek Kínát tekinti.

Az oroszok számára a kínai támogatás létfontosságú. Ugyanakkor az orosz–kínai kapcsolatokat évszázadok óta feszültség és területi viták terhelik. Szibériára Kína igényt tart. Ezt amíg egy erős vezetés van Moszkvában, nem hangsúlyozzák, de a kérdés sohasem került le a napirendről. Annál inkább sem, mivel Szibériában a kínai áttelepülések révén közel annyi kínai él, mint orosz.

Az orosz politika most megfordította a kissingeri nézeteket. Amíg évtizedekkel ezelőtt Amerika játszotta ki egymás ellen a másik két felet, most Moszkva várja, hogy kitől mire számíthat. Ez még akkor is igaz, ha az elmúlt napokban az amerikai–orosz kapcsolatokban újabb feszültségek keletkeztek Putyin egyik rezidenciájának állítólagos megtámadása okán.

Amerika számára nehézséget jelent, hogy amíg egy orosz vagy kínai vezető gyakorlatilag bármeddig hatalmon maradhat, az USA-ban ez két elnöki ciklusra, nyolc évre van behatárolva. Trump elnöknek három éve van hátra.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német kancellár, Friedrich Merz elmondta első újévi beszédét. Figyelembe kellett vennie, hogy a német lehetőségek beszűkültek, az Euró­pai Unió messze nem tudja azt a teljesíteni, ami megfelelne az elvárásoknak. Saját népszerűségi indexe 26 százalék, amely a legrosszabb adat 1949, a Németországi Szövetségi Köztársaság létrejötte óta. A kancellár kijelentette, hogy Németország nem a nagyhatalmak játékszere. Érdekes lenne tudni, hogy melyik nagyhatalomra gondolt. Ha Amerikára, akkor ez rendkívül komoly kritika a legfontosabb szövetségese felé.

2026-ot mint a kitörés évét vázolta fel. Itt is hiányoztak a konkrétumok, hogy mi szükséges a gazdaság sikeres beindításához. Gondoskodni kíván a német politika a biztonságról. Újra csak az a kérdés, hogy hogyan. 

Lehet-e sikeres a jelenlegi Ukrajnát támogató politika akkor, amikor nincs mögötte amerikai háttér? Amikor az elmúlt csaknem négy év azt bizonyította, hogy Ukrajnát meghatározza a közép-afrikai szintű korrupció? 

Az ukrán hadsereg objektív okok miatt nem képes a győzelemre, és az ország eddig elveszítette területe húsz százalékát.

Merz kijelentette, hogy Németország biztonságos ország. A szilveszteri események és a német mindennapok erre rácáfolnak. Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke Merz után egy nappal kijelentette, hogy szigorítani kell a migrációs politikát, még az ukránok esetében is. A CSU elnöke készül a következő német választásokra. Kétszer nem sikerült kancellárjelöltnek lennie. Valószínűleg megpróbálja harmadszor is.

A kormányzó három pártról, a CDU-ról, a CSU-ról és az SPD-ről a kancellár bejelentette, a feladat, hogy Európa békében, szabadságban és jólétben éljen, évekig, talán évtizedekig. Figyelembe véve a német statisztikákat a jövedelmekről, a lakhatási viszonyokról és a szegénységről, ezek nem lesznek egyszerű feladatok.

 „Európa garantálja a békét, a biztonságot.” Ez is egy szép mondat, csak én úgy látom, hogy erre Európa az USA nélkül képtelen.

Merz olvasatában Oroszország áll a béke útjában. Szerinte Moszkva az eljövendő években Európa megtámadását tűzte ki célul. Ez az elemzés még az amerikai értékeléssel is szembemegy, amely szerint az orosz hadsereg még Ukrajnát sem képes elfoglalni és nem jelent valós veszélyt Európára nézve.
Az elmúlt napokban a biztonsági garanciák kérdése újra előjött az amerikai–ukrán elnöki találkozón. Trump tizenöt évre ígért garanciát, Zelenszkij ötven évre kérte azokat. Megállapodás nem született. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a megvitatott kérdéseknél 90-95 százalékos volt az egyetértés. Ez igaz. A probléma csupán ott van, hogy a legfontosabb kérdésekben – területi engedmények, jóvátétel, ukrán hadsereg nagysága – nem született közös álláspont.

Tömegtüntetésekre került sor a világ egyik legjobban elzárt államában, Iránban. A síita vezetés 1979 óta van hatalmon. Az ország megvívott egy nyolcéves háborút Irakkal, ahol Bagdad volt a támadó fél.

1979-ben tüntető teheráni egyetemisták, a valóságban a hatalom felfegyverzett emberei elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, és a távozó amerikai elnökkel, Jimmy Carterrel nem, míg az új elnökkel, Ronald Reagannel ki tudtak egyezni. Ebben a megállapodásban, amelynek részeként titokban szállítottak amerikai fegyvereket Iránnak, kis híján belebukott a washingtoni kormány.

Jelenleg a tüntetők gazdasági okok miatt mentek ki az utcákra. Ilyenek az infláció és a gazdaság általános válsága. A történelemből tudjuk, hogy a gazdasági követelések előbb vagy utóbb politikai követelésekké változnak. A rendszer, mint eddig mindig, kemény kézzel lépett fel a tüntetőkkel szemben.

Venezuelában megbukott a Maduro-rezsim. Hosszas politikai üzengetés után Trump elnök katonai erővel csapott le az országra, a különleges egységek a diktátort elfogták. Nicolás Maduro volt elnök és felesége jelenleg amerikai fogságban van és bíróság elé állítják.

Eltelt egy újabb év. A béke – amelyet minden állam- és kormányfő kiemelt újévi beszédében – csak remény maradt.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.