El Niño: aggasztó előjelek az idei és a 2027-es nyári időjárásra

Az idei, az előzőeknél sokkal keményebb tél okait keresve Európától jóval távolabbra, a Csendes-óceán térségére kell tekintenünk. A 2025/2026-os tél azért vált hidegebbé a szokásosnál, mert a pacifikus térségben kialakult La Niña jelenség közvetett hatására Európa térségében az észak–déli irányú légáramlás vált meghatározóvá és ez tette lehetővé a hideg sarkvidéki légtömegek sorozatos betörését, nem egy esetben szibériai hideget, illetve heves havazást zúdítva a kontinensre. Most viszont lassan fordulni látszik a kocka; két meteorológiai szervezet prognózisa szerint ugyanis egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy még idén, a Csendes-óceán keleti trópusi régiójában kialakul az El Niño jelenség. Ha helyesek a számítások és ez bekövetkezik, akkor a globális időjárási minták drámai átalakulásával nézhetünk szembe, ami még valószínűbbé teszi, hogy 2026-ban és 2027-ben is globális hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg.

Globálisan szélsőséges nyarat hozhat a kialakulóban lévő El Niño Fotó: Popular Science

Az El Niño déli oszcillációs jelenség a Csendes-óceán keleti, trópusi területén alakul ki   Fotó: NOAA

De mik lesznek a hatásai, ha legkésőbb idén nyárra kialakul az El Niño? 

Az El Niño akár ~0,2°C-kal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet, ami miatt szélsőséges időjárási viszonyok, például aszályok és katasztrofális áradások alakulhatnak ki. Egy olyan világban, ahol az éghajlat különböző okok – benne az üvegházhatású gázok kibocsátása – miatt jelenleg is melegszik, az El Niño-esemény további, méghozzá szinte rögtön érzékelhető hőmérséklet-emelkedést okozhat, jelentősen megnövelve a rekordmelegedés, illetve az abszolút hőmérsékleti rekordok esélyét. A 2025-ös év továbbra is a valaha feljegyzett legmelegebb évek egyike volt világszerte annak ellenére is, hogy egy lehűlő La Niña jelenséggel zárult.

Az El Niñót gyakran kísérik szélsőséges időjárási jelenségek, így például pusztító árvizek  Fotó:  AFP/Logan Abassi

A megszűnő hűtőhatás, valamint a prognózisok szerint kialakulóban lévő El Niño melegítő hatása miatt 2026 és 2027 is rendkívül forróvá válhat. Egyébként a meteorológiai feljegyzések történetében az elmúlt 11 év volt a 11 legmelegebb dokumentált év, így ha az El Niño felerősödik, nagyon valószínű, hogy a következő néhány év is csatlakozik ehhez a sorhoz, és megdőlhetnek az eddigi abszolút melegrekordok. A globális átlaghőmérséklet megemelkedésén túl az El Niño széles körű időjárási változásokat  hoz magával. Az Egyesült Államok déli részén és Dél-Európában megnövekedett csapadékmennyiségre és potenciális áradásokra, villámárvizekre lehet számítani, míg az Egyesült Államok északi részén és Kanadában szárazabbá és forróbbá válik az időjárás a szokásosnál.

Az El Niño  idején sokkal gyakrabban csapnak le a pusztító viharok   Fotó: Wikimedia Commons

 Az Atlanti-óceánon az El Niño valójában gyengíti a hurrikánszezonokat, de a Csendes-óceán középső és keleti medencéiben felerősíti a tájfunaktivitást. Ami a pillanatnyi adatok alapján erősen valószínű, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjében olyan változások vannak kialakulóban, amelyek hatását még itt, Közép-Európában is érezni fogjuk.

A NOAA és az Ausztrál Meteorológiai Hivatal előrejelzése szerint:

• az északi féltekén a hűvösebb telet okozó La Niña-jelenség áprilisig fokozatosan megszűnik,
• majd rövid semleges állapot után a Csendes-óceán keleti részén egy újabb természetes anomália,
• az El Niño fog kialakulni akár már idén júliusra vagy nyár végére,
• aminek hatásai, a hőhullámok, az aszály és az árvizek világszerte tapasztalhatók lesznek.