El Niño: aggasztó előjelek az idei és a 2027-es nyári időjárásra

Az idei, az előzőeknél sokkal keményebb tél okait keresve Európától jóval távolabbra, a Csendes-óceán térségére kell tekintenünk. A 2025/2026-os tél azért vált hidegebbé a szokásosnál, mert a pacifikus térségben kialakult La Niña jelenség közvetett hatására Európa térségében az észak–déli irányú légáramlás vált meghatározóvá és ez tette lehetővé a hideg sarkvidéki légtömegek sorozatos betörését, nem egy esetben szibériai hideget, illetve heves havazást zúdítva a kontinensre. Most viszont lassan fordulni látszik a kocka; két meteorológiai szervezet prognózisa szerint ugyanis egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy még idén, a Csendes-óceán keleti trópusi régiójában kialakul az El Niño jelenség. Ha helyesek a számítások és ez bekövetkezik, akkor a globális időjárási minták drámai átalakulásával nézhetünk szembe, ami még valószínűbbé teszi, hogy 2026-ban és 2027-ben is globális hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg.

Globálisan szélsőséges nyarat hozhat a kialakulóban lévő El Niño Fotó: Popular Science

Az El Niño tikkasztó hőhullámokat és az ezt kísérő extrém, szélsőséges időjárási jelenségeket, tartós aszályt, heves zivatarokat és villámárvizeket hozhat akár már az idei nyáron is két neves meteorológiai szervezet hosszú távú prognózisa szerint.

Az El Niño déli oszcillációs jelenség a Csendes-óceán keleti, trópusi térségében alakul ki  Fotó: NASA/ESA

El Niño a láthatáron – de mit is jelent ez?

Az amerikai Nemzeti Óceán és Légköri Szervezet (National Ocean and Atmospheric Administration, NOAA) Klíma-előrejelző Szolgálatának legfrissebb prognózisa szerint 50-60 százalék annak az esélye, hogy 2026 késő nyarára kialakul az El Niño az északi féltekén. Ezzel szemben az Ausztrál Meteorológiai Hivatal (Australian Bureau of Meteorology, ABM) számításai szerint az El Niño már júliusra is kialakulhat – írj az Ilf Science tudományos hírportál. Egyelőre azonban ennek még csak az erős valószínűségről beszélhetünk, mivel a több hónapra előre szóló hosszú távú prognózisok esetében több bizonytalansági tényező is felmerül.

A La Niña a hűvös és az El Niño a meleg fázisú oszcillációs jelenség keletkezését szemléltető ábra   Fotó: NOAA

 Az El Niño

 vagy a déli oszcilláció (ENSO) egy természetes okokra visszavezethető éghajlati ciklus, amit a tengervíz hőmérsékletének és a légköri nyomásnak az ingadozása vezérel a Csendes-óceán keleti, trópusi részén.

A megfigyelések szerint a Csendes-óceán egyenlítői vidékén három, illetve hétévente meglepő változások állnak be az óceáni áramlási rendszerben. Az El Niño jelenség idején a keleties irányú passzátszélrendszer felbomlik, és a széljárás gyakran ellentétes irányúvá válik. Ennek hatására világszerte gyakoribbá válnak az aszályok, az árvizek, és jelentősen megnő a pusztító erejű viharok száma is. Az El Niño ellentéte a normálisnál hidegebbre váltó felszíni víztömeg, a La Niña jelensége, ami elsősorban a Csendes-óceán trópusi területeinek a középső és keleti részén alakul ki.

E tényezők együttes hatása pedig bizonyos körülmények között olyan dominóhatást fejt ki, aminek az egész világon érezhetők a következményei, és amely mindent befolyásol, a csapadéktól kezdve az aszályokon át egészen a pusztító trópusi ciklonok és a hőhullámok kialakulásáig.

Az El Niño akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet

A déli oszcilláció, az ENSO három különböző fázis között váltakozik: az El Niño (a meleg fázis), a La Niña (a hűvös fázis) és egy semleges állapot között. A globális időjárás jelenleg még La Niña hatása alatt áll, bár úgy tűnik, hogy ez a hűvösebb fázis már elkezdett gyengülni. A NOAA modelljei szerint 60 százalékos az esélye, hogy a déli oszcilláció 2026 februárja és áprilisa között a La Niñából semleges állapotba kerül. Ám amint ez bekövetkezi, az is valószínű, hogy átvált a meleg fázisba, bár ez még korántsem tekinthető biztosnak.

Az El Niño déli oszcillációs jelenség a Csendes-óceán keleti, trópusi területén alakul ki   Fotó: NOAA

De mik lesznek a hatásai, ha legkésőbb idén nyárra kialakul az El Niño? 

Az El Niño akár ~0,2°C-kal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet, ami miatt szélsőséges időjárási viszonyok, például aszályok és katasztrofális áradások alakulhatnak ki. Egy olyan világban, ahol az éghajlat különböző okok – benne az üvegházhatású gázok kibocsátása – miatt jelenleg is melegszik, az El Niño-esemény további, méghozzá szinte rögtön érzékelhető hőmérséklet-emelkedést okozhat, jelentősen megnövelve a rekordmelegedés, illetve az abszolút hőmérsékleti rekordok esélyét. A 2025-ös év továbbra is a valaha feljegyzett legmelegebb évek egyike volt világszerte annak ellenére is, hogy egy lehűlő La Niña jelenséggel zárult.

Az El Niñót gyakran kísérik szélsőséges időjárási jelenségek, így például pusztító árvizek  Fotó:  AFP/Logan Abassi

A megszűnő hűtőhatás, valamint a prognózisok szerint kialakulóban lévő El Niño melegítő hatása miatt 2026 és 2027 is rendkívül forróvá válhat. Egyébként a meteorológiai feljegyzések történetében az elmúlt 11 év volt a 11 legmelegebb dokumentált év, így ha az El Niño felerősödik, nagyon valószínű, hogy a következő néhány év is csatlakozik ehhez a sorhoz, és megdőlhetnek az eddigi abszolút melegrekordok. A globális átlaghőmérséklet megemelkedésén túl az El Niño széles körű időjárási változásokat  hoz magával. Az Egyesült Államok déli részén és Dél-Európában megnövekedett csapadékmennyiségre és potenciális áradásokra, villámárvizekre lehet számítani, míg az Egyesült Államok északi részén és Kanadában szárazabbá és forróbbá válik az időjárás a szokásosnál.

Az El Niño  idején sokkal gyakrabban csapnak le a pusztító viharok   Fotó: Wikimedia Commons

 Az Atlanti-óceánon az El Niño valójában gyengíti a hurrikánszezonokat, de a Csendes-óceán középső és keleti medencéiben felerősíti a tájfunaktivitást. Ami a pillanatnyi adatok alapján erősen valószínű, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjében olyan változások vannak kialakulóban, amelyek hatását még itt, Közép-Európában is érezni fogjuk.

A NOAA és az Ausztrál Meteorológiai Hivatal előrejelzése szerint:

• az északi féltekén a hűvösebb telet okozó La Niña-jelenség áprilisig fokozatosan megszűnik,
• majd rövid semleges állapot után a Csendes-óceán keleti részén egy újabb természetes anomália,
• az El Niño fog kialakulni akár már idén júliusra vagy nyár végére,
• aminek hatásai, a hőhullámok, az aszály és az árvizek világszerte tapasztalhatók lesznek.