Thomán István: Liszt Ferenc tanítványa, Bartók Béla zenetanára

Thomán István Liszt Ferenc egyik igen tehetséges tanítványa volt, hamar felismerte, hogy igazi hivatása az oktatás. Ő indította Bartók Bélát, a kiváló zeneszerzőt és népdalgyűjtőt a világhír felé vezető pályáján.

Thomán István Bartók Bélát oktatja

Thomán István 1860-ban Homonnán született és 1940-ben Budapesten hunyt el. Thomán Istvánra mint kiváló tanárra emlékezett vissza Ferenczi György is a Muzsika című folyóiratban 1962-ben. 

Thomán István Bartók Bélát oktatja

Thomán Istvánnak nemzedékek köszönhették a zongoratudásukat

Bartók Béla gyermekként került Thománhoz felvételire, ahol a mester alaposan megvizsgálta a zongoratudását különböző darabokkal, technikai feladatokkal és zenei kérdésekkel. Thomán végül felismerte a fiú tehetségét, és tandíj nélkül vállalta a tanítását. 

„Törékeny alkatú, dús hajú, alig húszéves fiatalember volt Thomán István, amikor 1882-ben Liszt Ferenc a pesti Zeneakadémián növendékéül fogadta. Az ifjú tanítvány méltónak bizonyult a Mester bizalmára. Liszt két év múlva neki juttatta azt a kétszáz forintos ösztöndíjat, amelyet Pest városa nagy hazánkfia tiszteletére, a tehetséges zongoraművészek istápolására alapított és amelyet a Mester évről évre maga ítélt oda legkiválóbb tanítványainak” –emlékezett vissza Varannai Aurél a Muzsika folyóiratban a kezdetekre 1959-ben.

Thomán István őrizte Liszt Ferenc ereklyéit

Thomán István mestere Liszt Ferenc volt

Thomán István fiatal zongoraművészként Liszt Ferenc weimari tanítványi köréhez tartozott, ahol Liszt komoly hatást gyakorolt rá. Thomán rendkívül fogékony volt mestere gondolataira, és a későbbi pedagógiai munkáját is Liszt szellemisége határozta meg. Tisztelettel és mély megbecsüléssel őrizte otthonában azokat az emléktárgyakat, amelyek nagy mesteréhez kötődtek: Liszt íróasztalát, amelynél dolgozott, azt a csészét, amelyből reggeli kávéját itta, valamint a feszületet, amelyet a halálos ágyán a kezében tartott. 

 

Thomán István egyénre szabta tanítási módszereit

Bár zongoraművészi pályája ígéretesen indult, Thomán hamar felismerte, hogy igazi hivatása a tanítás. Eleinte a Zeneakadémián tanított, később pedig saját mesteriskolát hozott létre. Thomán úgy gondolta, hogy minden emberi lélek külön világ, ezért a tanításban nem lehet mindenkinél ugyanazt a módszert alkalmazni. Ennek köszönhetően nagyon különböző egyéniségek – például Bartók Béla és Dohnányi Ernő – is sikeresen fejlődhettek nála. Megfigyelte tanítványai egyéni adottságait: nemcsak zenei hajlamaikat vette számításba, hanem még a kezük alkatát és technikai sajátosságaikat is. Nem próbálta rájuk erőltetni saját művészi stílusát; éppen ellenkezőleg, ő alkalmazkodott növendékei egyéniségéhez, hogy tehetségük szabadon és természetesen bontakozhasson ki. Nehéz élethelyzetű, tehetséges fiatal növendékei érdekében sok áldozatot hozott: a tragikus sorsú – később öngyilkosságot elkövető – Frankl Rózsit ő nevelte, akárcsak Engel Ivánt. 

Ferenczi György első látogatása Thomán Istvánnál

Kapcsolata Bartókkal

Bartókot sokféleképpen segítette: kottákat vásárolt neki, ösztöndíjhoz juttatta, tanítványokat szerzett neki, és minden lehetséges módon támogatta a Pozsonyból a századforduló Budapestjére került fiatal muzsikust. A Liszt köréből származó kiterjedt nemzetközi zenei kapcsolatait is felhasználta arra, hogy egyengesse Bartók pályáját. Nem kizárt, hogy ezért is vonult vissza már 1906-ban, mindössze 44 évesen a Zeneakadémiáról: hogy tanári állását kiváló tanítványának adhassa át – írta a Mozgó Képek 1987-ben.

Kapcsolatuk egyre bensőségesebbé válását Bartók levelei is jól mutatják. A megszólítás eleinte „Kedves Tanár úr”, később „Kedves Pista bátyám”, végül pedig már „Kedves Pista” volt. Bartók egyik első nyomtatásban megjelent műve, a Négy zongoradarab – Tanulmány bal kézre című alkotása is ezt a kapcsolatot tükrözi: a művet „Mesterének, Thomán Istvánnak ajánlva” jelentette meg. Jelentős az is, hogy Thomán énekesnő felesége volt az elsők egyike, aki valódi magyar népdalokat szólaltatott meg hangversenytermi környezetben. 

Thomán István legfontosabb pedagógiai műve A zongorázás technikája (1906) című hatkötetes gyakorlatgyűjtemény, amely a virtuóz zongorajáték technikáját tanítja, és ma is használják a zeneoktatásban.