Kapcsolata Bartókkal
Bartókot sokféleképpen segítette: kottákat vásárolt neki, ösztöndíjhoz juttatta, tanítványokat szerzett neki, és minden lehetséges módon támogatta a Pozsonyból a századforduló Budapestjére került fiatal muzsikust. A Liszt köréből származó kiterjedt nemzetközi zenei kapcsolatait is felhasználta arra, hogy egyengesse Bartók pályáját. Nem kizárt, hogy ezért is vonult vissza már 1906-ban, mindössze 44 évesen a Zeneakadémiáról: hogy tanári állását kiváló tanítványának adhassa át – írta a Mozgó Képek 1987-ben.
Kapcsolatuk egyre bensőségesebbé válását Bartók levelei is jól mutatják. A megszólítás eleinte „Kedves Tanár úr”, később „Kedves Pista bátyám”, végül pedig már „Kedves Pista” volt. Bartók egyik első nyomtatásban megjelent műve, a Négy zongoradarab – Tanulmány bal kézre című alkotása is ezt a kapcsolatot tükrözi: a művet „Mesterének, Thomán Istvánnak ajánlva” jelentette meg. Jelentős az is, hogy Thomán énekesnő felesége volt az elsők egyike, aki valódi magyar népdalokat szólaltatott meg hangversenytermi környezetben.
Thomán István legfontosabb pedagógiai műve A zongorázás technikája (1906) című hatkötetes gyakorlatgyűjtemény, amely a virtuóz zongorajáték technikáját tanítja, és ma is használják a zeneoktatásban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!