Megtalálták a fehérjét, amivel a bálnák kétszáz évig élnek: emberi sejtekben is működik?

Ahogy öregszünk, egyre sebezhetőbbé válunk a rákkal és más betegségekkel szemben. A grönlandi bálnák azonban akár 200 évig is élhetnek, miközben figyelemre méltóan ellenállóak maradnak a betegségekkel szemben.

Forrás: iStockphoto

A Worldometer szerint a jelenlegi átlagos várható emberi élettartam 73,8 év. Akkor hogyan maradhat egészséges a Föld egyik legnagyobb állata évszázadokon át? És vajon a biológiája elárulhat-e olyan nyomokat, amelyek segíthetnek nekünk is hosszabb ideig élni?

Miért ritkán kapnak rákot a világ leghosszabb életű emlősei?

A grönlandi bálnát a világ leghosszabb ideig élő emlősének tartják, némelyik több mint 200 évig is él. Ráadásul ha megérik ezt a tiszteletre méltó kort, nem alakulnak ki náluk életkorral összefüggő betegségek, például rák.

Pedig, mivel a nagyobb állatoknak sokkal több sejtjük van, mint az embereknek, logikus lenne, hogy életük során több betegségük támadhat, mint nekünk. Mégis, úgy tűnik, az ilyen emlősök „rejtett védekező mechanizmusokkal” rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljesen elkerüljék a rákot. A bálnák

súlyos betegségek nélkül élhetnek, mivel a sejtjeik hatékonyan kijavítják a DNS-töréseket.

Tavaly az Egyesült Államokbeli Rochesteri Egyetem kutatócsoportja azonosított egy CIRBP nevű fehérjét, ami hosszú, két évszázados életük során folyamatosan javítja-karbantartja a hatalmas állatok DNS-ét.

Aktiválhatják az emberek ezt a hosszú élettartamot elősegítő fehérjét?

Vera Gorbunova, a Rochesteri Öregedéskutató Központ társigazgatója szerint „különböző módszerek léteznek a genom (egy élőlény teljes örökítőanyaga – az összes génje együtt, egyetlen »készletben«) fenntartásának javítására. Az egyedi mód, ahogy a grönlandi bálnákban kifejlődött, rendkívüli mértékben megnöveli ennek a fehérjének a szintjét. Most meg kell vizsgálnunk, hogy ki tudunk-e dolgozni stratégiákat az emberekre való adaptálására.”

A Phys.org illusztrációja

Korai lenne ezt nagy biztonsággal kijelenteni, de Gorbunova szerint az emberi szervezet CIRBP-aktivitásának fokozása lehetőséget nyithat a hosszabb életre. Az emberek képesek lehetnek saját CIRBP-szintjük növelésére életmódbeli változtatásokkal, például hideg zuhanyozással vagy akár hideg hőmérsékletnek való kitettséggel.

Hideg zuhany mentheti meg az emberi DNS-t?

Annyi bizonyos, hogy a bálnákban található CIRBP fehérje „hidegindukálható”, vagyis akkor aktiválódik, amikor a testük hideget érzékel. A cél az, hogy kidolgozzák a hidegtrükköt, amely az emberi sejteket is arra serkentené, hogy több CIRBP-et termeljenek.

A kutatók felfedezték a CIRBP egy másik érdekes aspektusát. „Ha csak néhány fokkal is csökkentjük a hőmérsékletet, a sejtek több CIRBP fehérjét termelnek" – magyarázza Seluanov, az egyetem biológiaprofesszora. „Azt még nem tudjuk, hogy milyen szintű hidegnek való kitettség szükséges ahhoz, hogy ez a válasz kiváltódjon az emberekben.”

A kutatók több, akár a mindennapi életben is megvalósítható módszert is fontolóra vesznek.

„Mind a szervezet meglévő CIRBP-aktivitásának fokozása, mind a nagyobb mennyiségű fehérje bevezetése is működhet” – mondja Gorbunova a hipotetikus elgondolásaikról. „Az életmódbeli változások – például a hideg zuhanyozás – is hozzájárulhatnak, és érdemes lehet megvizsgálni őket.”

„Különböző módszerek léteznek a genom fenntartásának javítására. Annyit biztosan megtudtunk, hogy a grönlandi bálnákban kifejlődött egyedi megoldás drámaian növeli ennek a fehérjének a szintjét” – mondja Gorbunova. „Meg kell vizsgálnunk, hogy tudjuk-e alkalmazni az emberi szervezet szabályozására.”