Tengeri hőhullám: hatalmas, aggasztó folt bukkant fel a Csendes-óceánon

Rejtélyes és hatalmas kiterjedésű meleg folt tűnt fel a Csendes-óceán északi területén, ahol a víz hőmérséklete jóval meghaladja a szokásos szezonális értékeket. Ez egy olyan tengeri hőhullám következménye, amilyet még sohasem tapasztaltak az Északi-Csendes-óceán e régiójában: a 2025 júliusa és szeptembere között mért értékek minden idők legmagasabb ismert hőmérsékleti adatait mutatják. A tudósok egyelőre még tanácstalanok az aggasztó jelenség pontos okait illetően, ami mind a tengeri ökoszisztémára, mind pedig az időjárásra és a part menti éghajlat változására nézve is súlyos következményekkel járhat.

A Csendes-óceán északi térségében szokatlan hőanomáliát fedeztek fel Fotó: NOAA

Tengeri hőhullám aggasztó jelei tartják izgalomban a tudósokat, amit a Csendes-óceán északi régiójában azonosítottak egy akkora területen, ami tízszer nagyobb mint a Földközi-tenger. 

A tengeri hőhullám, amit az Észak-Csendes-óceánon fedeztek fel komoly időjárási anomáliákat okozhat (Fotó: PDPhoto.org. / Wikimedia Commons)

Tengeri hőhullám alakult ki a Csendes-óceánon, ami hideg telet hozhat Európában

Az oceanográfusok és a klímakutatók egyaránt értetlenül állnak e rendkívüli anomália előtt. Az óriási kiterjedésű meleg folt területén a valaha ismert legmagasabb vízhőmérsékletet mérték, amit egy rejtélyes tengeri hőhullámmal hoznak összefüggésbe. A tengerfelszín hőmérséklete július és szeptember között több mint 0,25 Celsius-fokkal haladta meg a 2022-es előző csúcsot – ez pedig jelentős növekedésnek számít egy olyan területen, amely nagyjából tízszerese a mediterrán medence kiterjedésének. A klímaváltozás köztudottan növeli a tengeri hőhullámok valószínűségét, ám a tudósok most mégis  nehezen tudják megmagyarázni, hogy miért volt ennyire forró az északi Csendes-óceán térsége. 

A Csendes-óceán északi térségének víztömege 2000 óta egyre nagyobb ütemben melegszik fel (Fotó: ERA5/C3S/ECMWF/BBC)

Paradox módon ez a plusz hő az úgynevezett pacifikus meleg foltban ellentétes hatást válthat ki az ettől távoli térségekben, például Európában, 

ahol egyes kutatók szerint valószínűbbé teheti a szokásosnál jóval hidegebb tél korai kezdetét. 

„Határozottan valami szokatlan történik az északi Csendes-óceánon” – mondja Zeke Hausfather, az amerikai Berkeley Earth klímakutatója, akit a BBC idéz. Egy ekkora óceáni régióban a hőmérséklet ilyen mértékű megugrása „meglehetősen figyelemre méltó” – tette hozzá a szaktudós. A szakértők az európai Copernicus klímaszolgálat adatait elemezték, hogy kiszámítsák a július és szeptember közötti átlaghőmérsékletet az északi Csendes-óceán nagy meleg foltjában. 

Naplemente a Csendes-óceán legészakibb részén, a Bering-tengeren (Fotó: Bering Land Bridge National Preserve / Wikimedia Commons)

Ez a régió Ázsia keleti partvidékétől Észak-Amerika nyugati partvidékéig terjed, és ugyanazt a területet fedi le amelyet már korábban is vizsgáltak. A számok azt mutatják, ez a térség nemcsak hogy szokatlanul gyorsan melegedett az elmúlt évtizedekben, hanem a 2025-ben mért hőmérsékleti értékei jelentősen meghaladják az elmúlt évek már szintén magasnak számító hőmérsékleti adatait.

Befolyásolhatja-e az óceán hőmérséklete az időjárást és a téli hideghullámokat?

Az, hogy a tengerek egyre melegebbek, önmagában még nem lenne meglepő. A globális felmelegedés miatt – amelyben a még nem pontosan tisztázott természetes okokon kívül az emberi civilizáció fokozott szén-dioxid- és más üvegházgáz-kibocsátása is jelentős szerepet játszik – jelenleg már világszerte megháromszorozódott a szélsőséges hőség napjainak száma az óceáni területeken, egy idén publikált kutatás szerint. De a kapott hőmérsékleti értékek még annál is magasabbak voltak, mint amit a legtöbb klímamodell – az emberiség üvegházgáz-kibocsátását figyelembe vevő számítógépes szimulációk – előre jeleztek. 

A Climate Prediction globális felmelegedési moedlljének ábrája (Fotó: Nils Simon (Hardern)  / Wikimedia Commons)

A klímamodelleknél az éghajlatváltozás okainak pontos feltérképezésében az emberi és a természeti tényezők különválasztása jelenti a legnagyobb problémát. Módszertanát tekintve több klímamodell létezik, így többek között a hidrodinamikai, a numerikus és globális, továbbá a regionális, az általános cirkulációs és az előrejelző modellek.

A Berkeley Earth kutatócsoportja által elvégzett modellelemzések azt sugallják, hogy az északi Csendes-óceánon augusztusban megfigyelt tengeri hőmérséklet kialakulásának valószínűsége kevesebb mint 1 százalék volt a vizsgált klímamodellek alapján. Éppen ezért úgy vélik, hogy az időjárás természetes okokra visszavezethető változékonysága is szerepet játszik az anomália kialakulásában. Idén nyáron például a szokásosnál gyengébbek voltak a szelek az észak-pacifikus térségben. Ez azt jelenti, hogy a szelek vízkeverő hatása jelentősen lecsökkent, ezért az intenzívebb nyári napsütésből származó hőtöbblet a felszíni vízrétegekbe akkumulálódott ahelyett, hogy összekeveredett volna a hidegebb mélységi vizekkel. De ez csak egy bizonyos pontig magyarázhatja a kivételes körülményeket Hausfather szerint. „Ez biztosan nem csak természetes változékonyság” – mondta. „Valami más is van itt, ami most történik” – fűzte hozzá a Berkley Earth klímakutatója. 

A szelek alapvető szerepet játszanak a felszíni víztömegek cirkulációjában és a tengervíz hőeloszlásában (Fotó: Elter Tamás)

Egy érdekes elmélet szerint a hajózási üzemanyagok összetételében történt közelmúltbeli változtatás is hozzájárulhat a felmelegedéshez. 

2020 előtt a hajók motorjainak meghajtásához használt dízelolaj elégetése nagy mennyiségű kén-dioxidot szabadított fel, ami az emberi egészségre káros gáz. De ez a kénvegyület olyan apró, a napsugárzás egy részét visszaverő részecskéket, úgynevezett aeroszolokat is képzett a légkörben, amelyek reflexiós hatásuk miatt segítettek fékentartani a hőmérséklet emelkedését. Tehát az üzemanyag összetételének megváltoztatása miatt az erős hajóforgalommal érintett gócpontokon, mint például az északi Csendes-óceánon megszűnt ez a fajta hűtő hatás is. Mindez újabb adalék lehet az emberi, vagyis az úgynevezett antropogén tényezők és a klímaváltozás között fennálló rendkívül összetett kapcsolat pontosabb megértésében. 

                                         Érdekes elmélet látott napvilágot a teherhajók üzemanyag-összetételének megváltoztatása és a felmelegedés megugrása közötti összefüggésről                                                                       (Fotó: AWO2 William S. Stevens / WIKIMEDIA COMMONS)

Más kutatások arra utalnak, hogy a kínai városok légszennyezettségének jelentős csökkentése is közrehat a Csendes-óceán felmelegedésében. A szennyezett levegő ugyanis hasonló szerepet játszott a felmelegedés ütemének csökkentésében mint a hajók által kibocsátott kén-dioxid, mert az utóbbihoz hasonlóan szintén visszaverte a napfényt. A kínai nagyvárosok légszennyezettségének felszámolása, illetve mérséklése tehát azzal a nem szándékolt következménnyel járt együtt, hogy felgyorsította az Észak-Csendes-óceán felmelegedését – vélik egyes klímakutatók.

Milyen kapcsolat van az óceán melegedése és a klímaváltozás között?

Az északi Csendes-óceánon kialakult tengeri hőhullám az óceán mindkét partján komoly hatással járt az időjárást tekintve; valószínű, hogy ez idézte elő az extrém magas nyári hőmérsékleteket Japánban és Dél-Koreában, de az Egyesült Államokban tapasztalt erős viharok kialakulásában is komoly szerepet játszott. „Kaliforniában rendkívül túlfűtött zivatarokat láttunk, mivel a Csendes-óceán meleg vize hőt és nedvességet biztosított ezek kialakulásához” – mondja Amanda Maycock, a Leedsi Egyetem klímadinamikával foglalkozó professzora. „Vannak olyan meteorológiai jelenségek, amiket légköri folyóknak nevezünk… ezek nagyon nagy mennyiségű nedvességet tartalmaznak, és az óceán vizéből táplálkoznak” – tette hozzá a Leedsi Egyetem professzora.

Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek (Fotó: AFP/Logan Abassi)

„Tehát, ha meleg óceáni vizeink vannak… akkor sok nedvességet hozhatnak a szárazföldre, ami aztán eső formájában hullik le, vagy télen hóként csapódhat ki” – fűzte hozzá a szakember. Noha a hosszú távú időjárás-előrejelzés mindig kihívást jelent, de az északi Csendes-óceánon uralkodó szélsőséges hőség következményei az eljövendő hónapokban igen nagy valószínűséggel Európát is érinteni fogják. Ez a világ különböző részein uralkodó meteorológiai viszonyok közötti összefüggéseknek, az úgynevezett időjárási telekommunikációs kapcsolatoknak köszönhető. „Bár a jelenlegi meleg körülmények az északi Csendes-óceán térségét jellemzik, de ezek olyan hullámmozgásokat generálhatnak a légkörben, amelyek megváltoztathatják az időjárást az Atlanti-óceán északi részén és Európában is” – mondja Maycock professzor. 

Az északi-sarkvidéki légtömegek idén a szokásosnál hidegebb telet hozhatnak (Fotó: Chief Yeoman Alphonso Braggs, US-Navy / Wikimedia Commons)

Ez a kontinens feletti magasnyomású légköri viszonyok kialakulásának kedvezhet, 

ami miatt az Arktisz hideg légtömegei mélyen benyomulhatnak az európai földrészre az átlagosnál hidegebb és hamarabb érkező telet okozva. 

Mivel az atmoszféra és benne a légkörzés az egyik legösszetettebb természeti rendszer, e prognózisban még sok a bizonytalansági tényező; az átlagosnál nagyobb téli lehűlés nem feltétlenül érinti a kontinens egész területét, Európa egyes részein pedig akár enyhébb és nedvesebb időjárást is kialakíthat. Egy másik tényező amit még figyelembe kell venni, az a trópusi Csendes-óceán keleti partvidékének déli részén kialakult La Niña néven ismert időjárási jelenség, vagyis a felszíni vizek szokatlan mértékű lehűlése.

A Csendes-óceán északi térsége (A Nemzetközi Űrállomásról készített fotó)   Fotó: NASA/ESA

A hűvös La Niña és meleg testvére, az El Niño természetes mintázatok, bár a héten publikált kutatások rávilágítottak arra, hogy maga a globális felmelegedés is befolyásolhatja a közöttük fennálló ingadozásokat. A NOAA, az amerikai Nemzeti Óceán és Légköri Hivatal szerint a gyenge La Niña következményei várhatóan a következő néhány hónapban is fennmaradnak. „E két tényező az északi és a trópusi Csendes-óceán térségében együtt fog hatni ezen a télen” – mondja Maycock professzor. De mivel a La Niña idén meglehetősen gyenge, az északi Csendes-óceán térségében tapasztalható szélsőséges meleg fontosabb lehet a most elkövetkező tél előrejelzésében.

A Csendes-óceán északi részén kialakult meleg folt:

• tízszer nagyobb kiterjedésű, mint a Földközi-tenger,
• az extrém meleg víztömeg kialakulásának még nem pontosan tisztázottak az okai,
• de a légköri telekommunikáció miatt ez a szokásosnál hidegebb telet okozhat Európában.