Továbbra sincs valódi áttörés, a háború folytatódik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra sem tűnik nyitottnak a területi engedményekre. Ebben a vasárnapi floridai találkozó sem hozott áttörést, így a háború folytatódik tovább, amihez a brüsszeli háborúpárti érdekek is hozzájárulnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök Fotó: AFP

A floridai Trump–Zelenszkij-találkozó megerősítette, hogy valódi áttörés továbbra sincs, a háború pedig húzódik tovább – mondta el lapunknak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Brüsszel továbbra is a háború folytatását szorgalmazza (Fotó: AFP)

Zelenszkij a területi kérdésekben semmilyen engedményt nem vállalt, továbbra is változatlan álláspontot képvisel, míg Oroszország a Donbasz státuszában és a zaporizzsjai erőmű sorsában ragaszkodik a saját feltételeihez

– mondta a szakértő.

Donald Trump amerikai elnök minél hamarabb lezárná a háborút, és az amerikai érdek a tűzszünet irányába mutatna, de a háttérben olyan háborúpárti érdekek dolgoznak Brüsszelből, amelyeknek nem érdeke az azonnali béke – mutatott rá.

Európa továbbra is a háború finanszírozásának útján halad, és nincs valódi elmozdulás a békés rendezés felé

– hívta fel a figyelmet Lajkó Fanni.

Ezt a most elfogadott 90 milliárd eurós hitelcsomag is jól mutatja. 24 tagállam újabb generációkon átívelő adósságba veri magát Ukrajna miatt, miközben pontosan tudják, hogy ennek visszafizetésére gyakorlatilag nincs realitás. Magyarország, Szlovákia és Csehország épp ezért maradt ki, mert nem kívánják a saját polgáraik pénzén fenntartani egy végtelenített háború gazdasági terheit

– tette hozzá.

A szakértő szerint Zelenszkij részéről jelenleg nem látszik valódi kompromisszum, különösen a területi kérdésekben. Bár Kijev és Washington már kidolgozott egy „90 százalékban kész” béketervet, amely az EU-tagságtól kezdve egy 800 ezres, nyugati pénzből fenntartott ukrán hadseregen át egy amerikai–ukrán biztonsági megállapodásig több elemben is megegyezést tartalmaz, a legfontosabb viták továbbra is a Donbasz és a zaporizzsjai atomerőmű rendezése körül zajlanak – magyarázta.

A javasolt nemzetközi felügyelet alatt álló demilitarizált övezetet Kijev elutasítja, az erőmű esetében pedig amerikai–ukrán vegyes üzemeltetést akar, amit Moszkva nem fogad el

– emelte ki Lajkó Fanni.

Zelenszkij ugyan felvetette egy népszavazás lehetőségét a béketervről, de négy év háború után naivitás azt hinni, hogy bárki hónapokig vár majd egy referendum kiírására és lebonyolítására. Közben Oroszország változatlanul a teljes Donbasz megszerzésére törekszik, és a nyugati jelenlétet legitim célpontnak tekinti – sorolta a problémákat.

Mindez azt mutatja, hogy a felek álláspontja rendkívül távol áll egymástól, így területi kompromisszum rövid távon nem reális, a háború pedig tovább húzódik

– vonta le a következtetést.

Orbán Viktor már a háború első pillanatától kezdve a békét, a diplomácia elsődlegességét sürgette, de a nyugati világ döntő része éveken át következetesen elutasította a béketárgyalások lehetőségét

– mutatott rá a szakértő.

Brüsszelben és több nagy európai fővárosban erős háborúpárti érdekek működnek, amelyek a fegyverszállítások, a szankciók és az Ukrajnának nyújtott hitelek fenntartásában voltak érdekeltek, ezért nem volt politikai akarat irányt váltani. Most eltelt négy év, Európa gazdasági terhei már elviselhetetlenné váltak, és még egy 90 milliárd eurós újabb hitelcsomagot is fel kellett venniük. Ezután nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezt a háborút Európa fizeti – zárta elemzését az Alapjogokért Központ elemzője.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)