Felgyorsul a fegyverkezés: Litvánia kilépett az ottawai egyezményből

Litvánia hivatalosan is kilépett az ENSZ ottawai egyezményéből, amely a gyalogsági aknák használatát, gyártását és felhalmozását tiltja. A döntés nem elszigetelt: a balti államok sorra bontják le az eddig érvényes nemzetközi korlátokat, egyre nyíltabban készülnek a háborúra.

Litvánia kilépett az ottawai egyezményből Fotó: YULIIA OVSIANNIKOVA Forrás: AFP

Litvánia kilépése december 27-én vált hivatalossá, miután lejárt az ottawai egyezmény 20. cikkében rögzített hat hónapos türelmi időszak. A folyamat már korábban elindult: a litván parlament 2025 májusában szavazott a kilépésről, majd júniusban az ország hivatalosan is értesítette az ENSZ-főtitkárt a döntésről – írja a Brussels Signal.

Litvánia kilépett az ENSZ ottawai egyezményéből, amely a gyalogsági aknák használatát, gyártását és felhalmozását tiltja (Fotó: AFP)

A lépés Észtország és Lettország példáját követi. A két balti állam szintén december 27-én lépett ki az egyezményből. A három ország egyaránt az orosz határ közelségére és az abból fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozik. Ezek az aggodalmak vezettek ahhoz, hogy a balti államok felülvizsgálták korábbi álláspontjukat a gyalogsági aknák kérdésében.

Litvánia a kilépést követően folytatja a gyalogsági aknák gyártását.

Az LRT állami hírportál beszámolója szerint a termelés felfuttatása 2026 elején kezdődik, Finnországgal együttműködésben.

‼️‼️Lithuania has officially withdrawn from the Ottawa Convention banning anti-personnel mines, six months after notifying the UN Secretary-General.

The move follows a March 2025 joint decision by Lithuania, Latvia, Estonia, and Poland, later approved by their parliaments.

See… pic.twitter.com/isEzK2L4yz

— The Battlefield (@TTheBattlefield) December 27, 2025

Finnország szintén bejelentette kilépését az ottawai egyezményből

A finn döntés 2026. január 10-én lép hatályba. Lengyelország is hasonló útra lépett: ott a kilépés 2026. február 20-án válik érvényessé. A térségben így egyre több ország mond le a gyalogsági aknákra vonatkozó tilalomról.

Litvánia a következő évtizedekben mintegy 500 millió eurót tervez elkölteni páncéltörő aknákra és gyalogsági aknákra. 

A beszerzések során előnyben részesítik a hazai gyártókat. A cél nem csupán az önellátás, hanem a fegyverexport is. Karolis Aleksa litván védelmi miniszterhelyettes már a 2025. júliusi bejelentést követően jelezte, hogy az ország több tízezer gyalogsági aknát kíván legyártani. 

A tervek szerint ezeket nemcsak saját célra használnák fel, hanem más országoknak is értékesítenék.

A litván védelmi ipar szereplői áttörésként értékelik a döntést (Fotó: AFP)

A litván védelmi ipar szereplői áttörésként értékelik a döntést. Darius Antanaitis, az Ostaralab védelmi vállalat társalapítója 2025 júliusában úgy fogalmazott: ez lenne az első alkalom, hogy Litvániában A kategóriás fegyvert gyártanának, akár részben, akár teljes egészében. Szerinte ez komoly előrelépést jelentene az ország védelmi ipara számára.

Az ottawai egyezményt 2025 decemberéig összesen 163 ország írta alá. A csatlakozó államok vállalták, hogy nem használnak és nem fejlesztenek gyalogsági aknákat, valamint megsemmisítik meglévő készleteiket. Az egyezmény azokat az aknákat tiltja, amelyek érintésre robbannak fel.

Az Európai Unió tagállamainak többsége továbbra is részese a szerződésnek. Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, India és Pakisztán ugyanakkor soha nem csatlakozott. Európában egyre gyorsabban kopnak a háborút fékező szabályok.

Borítókép: Gyalogsági akna, illusztráció (Fotó: AFP)