Zelenszkij döntött: tovább ölnek a taposóaknák

Ukrajna hamarosan kiléphet az ottawai egyezményből, Zelenszkij aláírta az erről szóló rendeletet. Az egyezmény tiltja a taposóaknák, azaz a földbe elásott vagy elrejtett fegyverek használatát, gyártását, tárolását és átadását, amelyek gyakran még a konfliktusok befejezése után is sokáig csonkítják vagy ölik meg az áldozatokat. Bosznia-Hercegovinában a háború vége óta, harminc éve, a mai napig szedi áldozatait.

2025. 07. 04. 9:44
Ukrajna a világ legjobban elaknásított területe Fotó: IVAN SAMOILOV Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég rendeletet írt alá a kilépésről a gyalogsági taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből. Az 1997-es ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák, azaz a földbe elásott vagy elrejtett fegyverek használatát, gyártását, tárolását és átadását, amelyek gyakran még a konfliktusok befejezése után is sokáig csonkítják vagy ölik meg az áldozatokat. Több mint 160 ország írta alá a szerződést, az Egyesült Államok és Oroszország azonban nem tagja a megállapodásnak – írja a V4NA.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég rendeletet írt alá a taposóaknák használatát tiltó Ottawai Egyezményből történő kilépésről.  (Fotó:  AFP)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég rendeletet írt alá a kilépésről a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.  Fotó:  AFP

Az ukrán külügyminisztérium azt közölte, hogy ottawai egyezményből való kilépésről szóló döntés oka, hogy Oroszország fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen, és tömegesen használta a szóban forgó aknákat, ami aszimmetrikus előnyt jelentett számára.

Kijev azt is hangsúlyozta, hogy az egyezmény 2005-ös ratifikálása óta hűen végrehajtotta annak rendelkezéseit, de az aláírás és ratifikálás idején ilyen körülmények, azaz az Oroszországgal folytatott háború nem voltak jelen, és nem is lehetett előre látni

írja az Il Tempo olasz lap.

Roman Kosztyenko parlamenti képviselő a Facebook-oldalán az elnöki rendeletről megjegyezte, hogy a kilépéshez parlamenti jóváhagyás is szükséges.

Ez olyan lépés, amelyet a háború valósága már régóta követelt. Oroszország nem részese az egyezménynek, és tömegesen vet be aknákat hadseregünk és a civilek ellen

– sérelmezte Kosztyenko, aki az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési kérdésekben illetékes bizottságának a titkára.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta

Ukrajna a világ legsúlyosabban elaknásított országává vált, a humanitárius szervezetek becslései szerint akár harminc évig is eltarthat a szennyezett területek megtisztítása.

Korábban a balti államok, Finnország és Lengyelország jelezték kilépésüket az egyezményből, emberi jogi csoportok korábban azonban elítélték ezeket a döntéseket, kiemelve a taposóaknák jelentette hosszú távú kockázatokat, amelyek a konfliktusok befejezése után évtizedekig veszélyesek maradhatnak a civilekre, és gyakran aránytalanul súlyosan érintik a gyermekeket. A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép. A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.

 

A háború után harminc évvel is pusztítanak a taposóaknák

Az 1990-es évek balkáni háborúi óta 624-en haltak meg úgy, hogy taposóaknára léptek Boszniában, közülük 53 személy hivatásos aknamentesítő volt – írta meg a V4NA is korábban.

Egy 2020-as felmérés szerint mintegy 180 ezer akna van még a balkáni állam területén, amely közvetlenül 130 ezer ember életét veszélyezteti a térségben.

Sasa Obradovic, az illetékes központ igazgatója a Szabad Európa Rádiónak elmondta: az aknamentesítés befejezésének reális időpontja 2030 lehet, de ez a dátum is csak akkor tartható, ha a munkába minden érintett szereplő bekapcsolódik. A szakértő azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban, mert mint mondta, a támogatók más hadszínterek felé fordultak, így Boszniára kevesebb figyelem jut. Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában 860 négyzetkilométernyi területen vannak aknák. Ez nem kevés, hiszen az ország teljes területének mintegy 1,69 százalékát teszi ki.

– A taposóaknák abban különböznek más fegyverektől, hogy miután letették őket, és a katona elsétált a fegyvertől, az akna nem tud különbséget tenni egy katona és egy civil – egy nő vagy egy gyermek – között – mondta Jody Williams, aki koordinálta a taposóaknák betiltásáért indított nemzetközi kampányt, amely az ottawai egyezményhez vezetett.

Míg a fegyver használata katonailag igazolható lehet a csata napján, miután kihirdetik a békét, az akna nem ismeri el ezt a békét. A háború véget ér. Az akna tovább öl

– mondta Williams, amikor 1997-ben átvette a Nobel-békedíjat.

Nem ezek az első betiltott fegyverek. A vegyi anyagokat az első világháború után, az 1925-ös genfi ​​egyezmény tiltotta be, mivel a németek által használt klórgáz pusztítóan fájdalmas sérüléseket okozott.

 

Borítókép: Ukrajna a világ legjobban elaknásított területe (AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.