Hosszú idő kell ahhoz, hogy egy háború után az adott terület teljesen aknamentessé váljon. Három évtizeddel a boszniai háború befejezése után is országszerte veszélyt jelentenek az elaknásított területek, írta lapunk korábban.
A boszniai háború után negyven év kell ahhoz (ha lesz rá elegendő pénz), hogy teljesen aknamentesítsék az országot. Ukrajna területe pedig jóval nagyobb, ami nyilván több pénzt is igényelne. Kérdés, hogy ezt a munkát ki fizetné és mennyi ideig tartana. Arról nem is szólva, hogy egy aknákkal teli ország uniós felvétele tovább súlyosbítaná az európai biztonsági helyzetet.
– Az első és legfontosabb dolog, amit Ukrajna háború utáni aknamentesítésével kapcsolatban el kell mondani, hogy itt nem csupán az aknák, hanem az úgynevezett »fel nem robbant robbanótestek« jelentette kihívással is meg kell birkózni
– mondta el lapunknak Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
– A második dolog, hogy a fenyegetés nem két-, hanem háromdimenziós, és így a megtisztítandó felület jóval nagyobb, mint az a gyakran emlegetett 174 000 négyzetkilométer
– tette hozzá a Magyar Nemzet főmunkatársa.
A szakértő szerint ugyanis a „fel nem robbant robbanótestek” nemcsak a talajon, illetve a talajban rejtőzködhetnek, hanem az épületek tetején, a fák koronáiban is.
A háború után, becslések szerint, több mint egymillió aknát és más robbanóeszközt hagytak hátra Bosznia-Hercegovina területén. Az ország az egyik legsúlyosabban szennyezett területnek számított a világon.
Az aknamentesítés költségei
A boszniai aknamentesítés hivatalosan 1996-ban kezdődött el, és azóta is folyamatban van. A cél az, hogy az ország teljes területét mentesítsék a taposóaknáktól és a nem robbant lőszerektől, de ez még mindig nem ért véget – több mint 70 ezer ember él még ma is aknaveszélyes területen.
Az aknamentesítés során speciálisan kiképzett szakemberek, kutyák, illetve egyre gyakrabban drónok és modern technológiák segítik a feltárást. A folyamat azonban rendkívül idő- és munkaigényes: egy négyzetkilométernyi terület megtisztítása akár hónapokba is telhet.
A vízfelszín alatt rejtőző robbanótestek semlegesítése teljesen más eszközöket, illetve szakértelmet követel.
– A legnagyobb kihívást természetesen itt is a pénz jelenti. A szakma ökölszabálya szerint három nagyságrenddel többe kerül felszedni egy aknát, mint megvásárolni és lefektetni
– mondta Robert C. Castel.
A legegyszerűbb »zöldmezős« aknaszedés esetén is kvázi ötmillió dollárba kerül egy négyzetkilométernyi terület megtisztítása. Mindezek mellett azzal is számolni kell, hogy idővel ezek a robbanótestek egyre instabilabbá válnak, és a környezeti körülmények miatt el is mozdulhatnak, például árvizek következtében.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az aknamentesítés költségén kívül számolni kell a területnek (szántóföldek, gyümölcsösök stb.) a mentesítés okozta értékcsökkenésével is.
– Ne felejtsük el, hogy Ukrajna Európa második legnagyobb állama, és a hatalmas terület aknamentesítése nagyon jelentős és hosszú távú, valószínűleg több évtizedes anyagi elkötelezettséget igényel
– összegezte Robert C. Castel.
