Ha vannak a régészetnek szupersztárjai, akkor a kínai agyagkatonák azok. Embernagyságú termetük, zord tekintetük és viharvert arcuk minden halandóra hatással van. Azonnal szeretnénk megtudni, ki, mikor, hogyan és miért alkotta meg őket. Tudni akarjuk, hogy valóban mindegyik egyedi-e, volt esetleg eredetileg színük, belül üregesek, vagy hogy milyen fegyvert tartottak a kezükben? Az a jó hírünk, hogy a Szépművészeti Múzeumban péntektől egy olyan kiállítás nyitja meg kapuit, ahol ezekre a kérdéseinkre választ kaphatunk. Európai szinten is ritka, azonban közép-európai szinten egyedülállóan gazdagnak számít Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című tárlat. A százötven eredeti ókori műtárgyat, fegyvereket, szertartási eszközöket felvonultató kiállítás a kínai történelem több mint egy évezredén vezeti végig a látogatókat, míg fókuszában a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora található.
Csin Si-huangti mindössze tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének a trónjára, majd hódításainak köszönhetően, közel húsz év múlva már egy hatalmas és egységes birodalom felett uralkodott, mint Kína első császára. A létrehozott birodalom, a Csin-dinasztia kora az ország számára felemelkedést és megerősödés jelentett.
Az első császár mindvégig kutatta az öröklét titkát, így nem csoda, hogy már életében elkezdték építeni hatalmas, város méretű sírkertjét.
A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodó sírkomplexumán – amelynek részletes terepasztalát a kiállításon is megcsodálhatjuk – 33 éven át, folyamatosan több százezer ember dolgozott. A több sírt is őrző mauzóleum keleti tájolású, és egy belső, valamint egy külső fal veszi körbe. A belső fal teljes hossza közel négy kilométer, míg a külső falé több mint hat kilométer. A Shaanxi tartományban található komplexum grandiózus föld alatti birodalomként örökítette meg az akkor ismert világ minden részletét.
A sajtóbejárás során Fajcsák Györgyi sinológus, a kiállítás kurátora és a Hopp Ferenc Művészeti Múzeum igazgatója elárulta, hogy bár már ötven éve, 1974-ben bukkantak az első agyagkatonára a környéken kutat ásó földművesek, a hatalmas területen elterülő mauzóleum feltárásával még koránt sem végeztek a régészek, sőt egyes részeket, így az első császár sírját nem is szándékoznak bolygatni a kínaiak, mivel úgy tartják, hogy a halottakat békében kell hagyni nyugodni. A területre és a leletanyagra olyannyira vigyáznak, hogy egyes tárgyakat nem lehet még a tartományból sem kihozni. Ezért is nagy jelentőségű és nemzetközi érdeklődésre is számot tartó az a tény, hogy a budapesti kiállításra ilyen nagy számban érkeztek eredeti tárgyak, valamint sikerült tíz terrakottakatonát is ide szállíttatni.
A tárlat számos innovatív megoldással él: így az egyik teremben megcsodálhatjuk az agyagkatonák színes ruhájának rekonstrukcióját, de sírrekonstrukciókat is készítettek a magyar szakemberek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!