Kínai agyagkatonák vonulnak be a Hősök terére + galéria

Hamarosan minden eddiginél gazdagabb kínai régészeti anyaggal találkozhat a hazai közönség, november végén megnyílik a Szépművészeti Múzeumban Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás. A tárlat építése már javában zajlik, szerdán pedig helyére került a tíz terrakottakatona egyike, egy több mint kétezer éves katonai vezető mintegy kétméteres szobra. A május végéig látogatható kiállítás több mint százötven ókori műtárgyat mutat be, köztük fegyvereket, szertartási eszközöket és olyan látványos régészeti leleteket, amelyek Európában is csak ritkán láthatók együtt.

Kétméteres kínai agyagkatonát mutattak be a Szépművészeti Múzeumban Fotó: Havran Zoltán

A tárlat középpontjában Kína első császára, Csin Si Huangti áll, aki mindössze tizenhárom évesen került trónra a Kr. e. III. század második felében. Húsz év alatt egyesítette a hadakozó fejedelemségeket, és a Csin-dinasztia létrehozásával megvetette az egységes Kínai Birodalom alapjait. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy olyan hatalmas, városnyi méretű sírkomplexumban helyezték örök nyugalomra, amelyen több százezer ember dolgozott harminchárom éven át. Csin Si Huangti nagy elszántsággal kutatta az öröklét titkát, aminek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovaskocsik is bekerültek sírjába, és a budapesti kiállítás anyagába.

Már épül Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Fotó: Havran Zoltán

Az első kínai császár agyagkatonái a Szépművészeti Múzeumban

A sírkert feltárása napjainkban is zajlik, ám központi részét érintetlenül hagyták a régészek. Az elmúlt fél évszázad kutatásai azonban számos melléksírt feltártak, köztük a világhírű terrakottakatonákat felvonultató hadsereg alakjait, amelyekre 1974-ben bukkantak földművesek egy kút ásása közben. 

Az életnagyságú, aprólékosan kidolgozott, egyedi arcvonásokkal megformált katonák ezrei azóta a kínai régészet legismertebb leletei.

A Szépművészeti Múzeum kiállítása a legfrissebb tudományos eredményekre épül, és minden korábbinál átfogóbb, árnyaltabb és letisztultabb képet ad az első császári dinasztia mindennapjairól, hadszervezetéről és kulturális örökségéről. Bár 1988-ban már láthatott terrakottafigurákat a budapesti közönség, a mostani tárlat mérete és műtárgyanyaga jóval gazdagabb: ritkaságszámba megy Európában, hogy ennyi eredeti lelet egyszerre érkezzen kínai múzeumokból.

A szerdán bemutatott, csaknem kétméteres katonai elöljáró szobrát 1980-ban találták meg Csin Si Huangti sírkomplexumában. A gyalogoshadtest egyik vezetőjét ábrázolja, aki bal karját mellmagasságban előre emeli, mintha egy hosszú fegyvert, lándzsát tartana vele. Arcán, páncélján és ruházatán még ma is láthatók az egykori színes festés nyomai – a terrakottaharcosok eredetileg élénk színekben pompáztak. Fejfedője, köpenye, harisnyája és szögletes orrú cipője finom részletességgel idézi fel az ókori hadsereg öltözetét. A sapka formájából az is tudható, hogy közép- vagy alacsonyabb beosztású katonai vezető volt.

A Szépművészeti Múzeum tárlata nemcsak látványában, hanem tudományos jelentőségében is kiemelkedő lesz. Kivételes alkalom, amikor ilyen közelségből és ilyen gazdagságban találkozhatunk az ókori Kína örökségével.