Csendes-óceán: aranytégla-szerű utat fedeztek fel a mélyben

Egy ősi, a mélyben rejtőző víz alatti vulkáni hegyláncot kutató expedíció tudósainak az Óz, a csodák csodája című klasszikus mozifilm jutott az eszébe, amikor megpillantották a sötét mélységből felbukkanó rendkívül különleges képződményt. A Csendes-óceán aljzatán rejtőző és szabályos aranysárgás téglákból álló mesterséges alkotásnak, egy kikövezett útnak tűnő alakzatról azonban a kutatóknak sikerült kideríteniük, hogy mi is e döbbenetes képződmény valódi eredete.

Ez lenne az Atlantiszhoz vezető út? - kérdezték egymástól a felfedezők, megpillantva a furcsa képződményt Fotó: Ocean Exploration Trust/E/V Nautilus

A Csendes-óceán mélyén a Luʻuaeaahiikikkumu expedíció tudósai az E/V Nautilus oceanográfiai kutatóhajó fedélzetéről leeresztetett mélytengeri merülőeszköz (ROV) segítségével egy mélybe süllyedt vulkán Liliʻuokalani nevű gerincét vizsgálták, amelyről a ROV robotkarjai segítségével mintákat akartak gyűjteni.

A Csendes-óceán vulkanikus fenékhegyeit vizsgálta az M/V Nautilus oceanográfiai kutatóhajó   Fotó: Ocean Exploration Trust

A Csendes-óceán mélyén felfedezett furcsa struktúra megdöbbentette a kutatókat

A "Karom" becenévre hallgató és vízalatti mintavételre használt robotkar segítségével a tudósok éppen egy vas-mangán kéregcsomót, azaz egy vas- és mangán-oxidokból álló tengeri üledékes ásványi lerakódást akartak alaposabban megvizsgálni, mintát gyűjtve be az alakzatról. A mintavétel után odébb kormányozták a kutató-tengeralattjárót, amely egy meglepően egyenletesnek tűnő „sült kéregnek” nevezett óceáni aljzatszakasz fölé ért, ahol hirtelen feltűnt a sárga makadámkővel kirakott útra emlékeztető képződmény.

Az M/V Nautilus egyik távirányítású mélytengeri kutatóeszköze, a Hercules bevetés közben    Fotó:  NOAA/OAR/OER

A 68 méter hosszú E/V Nautilus az Ocean Exploration Trust tengerkutatási szervezet tudományos expedíciókra használt jól felszerelt oceanográfiai kutatóhajója, amelynek Robert D. Ballard a világhírű tengerkutató, a legendás Titanic és a Bismarck csatahajó roncsainak felfedezője a kutatási vezetője. Az E/V Nautilus négy távirányítású mélytengeri kutatóeszközt hordoz a fedélzetén, amelyek közül az Argus 6000, a Hercules pedig 4000 méter mélyre képes lemerülni.

A tudósokat először mélyen megdöbbentette a látvány. „Mi ez?” – kérdezte az egyik kutató. „Az Atlantiszba vezető út” – válaszolta félig tréfásan a társa, akivel együtt próbálták megfejteni a fényszórók megvilágította és rejtélyesnek tűnő alakzat eredetét. "Ami az Atlantiszhoz vezető sárgatéglás útnak tűnhet, valójában ennek az ősi eredetű és aktív vulkán geológiájának az egyik különleges példája" - nyilatkozta az E/V Nautilus legénysége, akiket az Ilf Science tudományos hírportál idéz. 

A rejtélyes képződmény első látásra olyannak tűnik, mint ha emberi kéz alkotta volna   Fotó: YouTube

A bizarr geológiai képződmény a Nootka-csúcs egyik nyúlványán fekszik, amely a Papahānaumokuakea Tengeri Nemzeti Park területén található. A Papahānaumokuakea Tengeri Nemzeti Park világörökségi terület, amely az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii-szigetek északnyugati részén fekvő tíz kisebb szigetből, illetve korall-atollból áll mintegy 360 ezer négyzetkilométeres területet lefedve. Ezen a relatíve kis kiterjedésű óceáni területen 7000 különböző tengeri állatfaj él és ezek mintegy negyede csak itt előforduló bennszülött, úgynevezett endemikus faj.

A Papahānaumokuakea Tengeri Nemzeti Park területén 7000 külünféle tengeri faj él  Fotó: NOAA

 A térség szigetei csakúgy mint maga a Hawaii-szigetek, vulkanikus eredetűek.

Az óceáni fenékhegyek rejtélyes világa

A sík területrész első ránézésre olyannak tűnt mint egy kiszáradt és elsüllyedt tómeder, de a felfedezést követő részletes vizsgálatok hialoklasztitként azonosították, ami egy olyan vulkáni kőzet, amelyet a nagy energiájú kitörések raknak le a tengerfenéken. A  mesterségesnek látszó mélytengeri alakzat azért tűnik ennyire téglaszerűnek, mert az idő múlásával a régióban történt további kitörések alkalmával az ismételt történő hirtelen felhevülés, majd lehűlés következtében az anyakőzet megrepedezett. 

A Papahānaumokuakea Tengeri Nemzeti Park területén lévő sziget- és atoll-csoport térképe, ahol a különleges képződményt felfedezték  Fotó: NOAA

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vulkáni kőzetanyag egyenletes, sík és szilárd felülete az egymásutáni kitörések nyomán keletkező hő, majd lehűlés hatására emelkedhet, illetve süllyedhet, ami repedéseket okoz a felszínén. 

Mindez hosszabb időszalagon többször is bekövetkezhetett. 

Mivel e fenékhegyeknek az alaposabb feltérképezése az érintett régió legelső felmérése, a kutatók még további meglepetésekre számíthatnak. A fenékhegyek olyan vulkanikus képződmények, amelyek az óceáni aljzat úgynevezett forró pontjain, az elvékonyodott óceáni kéreg hasadékain át kiömlő magmából épülnek fel hosszú idő, gyakran több millió év alatt. E képződmények magányos oszlopokként emelkednek a felszín irányába és nem összetévesztendők a középóceáni hátságok kiterjedt vízalatti hegyláncaival.

Párnaláva-formáció Hawaii környékének mélytengeri régiójából   Fotó: National Undersearch Research Program (NURP) 

A középóceáni hátságok a rifthasadékok mentén folyamatosan feláramló forró kőzetolvadékból alakulnak ki. A mélytenger fagyos körülményei között a vulkáni tevékenység csendes folyamat; a kiömlő magma gyorsan kihűl a hideg +2 - +3 C fokos vízben és vánkosszerű tömbökben, úgynevezett párnaláva-formációkban boltozódik fel. E folyamatos víz alatti vulkanizmus hatására ezekből a formációkból állnak össze azok a kiterjedt hegyláncok, amelyek a középóceáni hátságokat alkotják. A leghosszabb ilyen egybefüggő tengeralatti hegylánc az atlanti középóceáni hátság, amelynek teljes hossza megközelítőleg 22 ezer kilométer. A rifthasadékokból kiáramló magma az óceáni kérget két ellentétes irányba nyomva idézi elő az óceáni aljzat tágulását.

A Hawaii-szigetek északnyugati csoportjához tartozó Papahānaumokuakea Tengeri Nemzeti Park területén felfedezett képződmény:

• látszatra mesterséges eredetű alakzatnak tűnik ami úgy néz ki,
• mintha aranysárga téglákból rakott út lenne,
• de a látszat ellenére természetes eredetű struktúra,
• amit a tengeralatti vulkanizmus alakított ki a Nootka-csúcs egyik nyúlványán.