Ciszjordániában, ahol a lakosság több mint 80 százaléka palesztin, csak október folyamán 260 összecsapás volt az ott élő zsidó telepesek és a palesztinok között. Soha ennyi összecsapás még nem volt egy hónap alatt a térségben. Az USA elnöke felszólította Izraelt, hogy ne kebelezze be a térséget.

Jordániában megindult a vita arról, hogy az 1991-ben eltörölt kötelező katonai szolgálat rendszerét visszaállítsák-e. Gáza jövőjéről szavazás volt az ENSZ-ben. Az amerikai javaslatot a Biztonsági Tanács tizenöt tagjából tizenhárom ország támogatta. Két állandó tag, Oroszország és Kína tartózkodtak. Közben az övezetben a harcok valamelyest lecsendesedtek, de nem szűntek meg.

Nagy-Britanniában, ahol a kormány hatalma eddig többször is megingott, folytatódott a válság a bevándorlók és a bevándorlási politika miatt: 111 ezer illegális bevándorló érkezett idén a brit szigetekre. A kormány a sikertelen kiutasítási kísérletek után úgy próbál megoldást elérni, hogy csak húsz év után ad a betelepülőknek állampolgárságot. Nagy-Britanniában a kormány veresége csak idő kérdése.

Franciaországban nincs stabil, működőképes kormány, és az államfő tekintélye folyamatosan hanyatlik. Emmanuel Macron belső gyengülését külpolitikai sikerekkel próbálja ellensúlyozni. Franciaország megállapodott Ukrajnával száz Rafale harci gép átadásáról. Macron azt is bejelentette, hogy a következő G7-es csúcstalálkozóra, amelyet Franciaország rendez, meghívja a Kínai Népköztársaságot is.

Németországban a kancellár népszerűsége történelmi mélyponton, 26 százalék körül van. A gazdaság két éven át negatív spirálban volt, idén éri el a nulla százalékot. Sohasem beszélünk arról, hogy a Nyugat eddigi csodaállamában, Németországban 1 029 000 embernek nincs lakása, komoly problémát okoz a havi rezsi és bérleti díj kifizetése, és 56 ezer ember az utcán él. Az ukrán menekülteknek nyújtott eddigi 530 eurós havi összeget jövő év áprilisától 441 euró­ra csökkentik.

A nyugat-európai politikai és katonai vezetők naponta állnak elő olyan nyilatkozatokkal, hogy az orosz hadsereget nem lehet megállítani és 2028–2029 táján orosz támadás várható Európa ellen.

A német vezérkar közben terveket dolgozott ki a NATO-hadseregek szállításáról az orosz határ irányába. A francia vezérkari főnök azzal rémisztgette a polgármestereket, hogy fia­ik elpusztulnak az oroszokkal vívandó háborúban, a britek pedig közölték, hogy hadseregük ott akar lenni az orosz–ukrán háború után a demarkációs vonalakon. Az amerikai béketerv fontos pontja volt, hogy NATO-erők nem vehetnek részt ezekben az akciókban.

Közben az amerikai nyomás ellenére tovább erősödtek az orosz–indiai kétoldalú kapcsolatok. December elején Vlagyimir Putyin Indiá­ba látogat. Sor fog kerülni a Putyin alatti 23. csúcstalálkozóra. A két ország között huszonöt éves a stratégiai, partneri viszony. Az út sikeréről az indiai–orosz külügyminiszteri találkozó gondoskodott az államfői út előtt, Moszkvában.

A Balkánon is folytatódtak a válságok. Kiderült, hogy a boszniai háború idején a dúsgazdag nyugat-európai emberek arra fizettek be 80-100 ezer euró közötti összegeket, hogy Szarajevóban egy hétvégén szabadon vadászhassanak ártatlan, civil emberekre.

Belémben, Brazíliában véget ért az újabb környezetvédelmi világkonferencia. Az eredmény siralmas. Minden ország a nemzeti érdekeit védte. A legnagyobb szén-dioxid-kibocsájtó államok nem voltak hajlandóak a kompromisszumra.

Újabb hét ért véget. Talán a következő jobb lesz.

A szerző biztonságpolitikai szakértő