idezojelek

Új amerikai–orosz béketerv

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Brüsszel és az uniós országok többsége a háború további menetét tervezi.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS
0

Az elmúlt hét slágere minden bizonnyal a 28 pontos amerikai–orosz béketerv volt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. A dokumentum rögzíti többek között az eljövendő államhatárokat, az orosz nyelv hivatalos státusát, az orosz ortodox egyház korábbi jogai­nak a helyreállítását. Továbbá a háborús bűnöket vizsgáló tevékenységek beszüntetését, az Oroszország elleni szankciók feloldását.

A tervezet 26. pontja tartalmazza a teljes körű amnesztiát valamennyi háborús bűncselekményre. Ez a háborús bűnök kölcsönös, teljes eltörlését jelentené. A 14. pont tartalmazza a befagyasztott orosz pénzek visszaadását, ezekből amerikai–orosz gazdasági alap jönne létre, amely a háború utáni gazdasági együttműködést finanszírozná.

A 13. pont leírja, hogy a szankciókat fel kell oldani Oroszországgal szemben és Oroszországnak vissza kell térnie a G8-csoportba. Ez a pont tartalmazza az USA és Oroszország közötti eljövendő együttműködést az északi sarkkör térségében.

Ez a térség kulcsfontosságú lesz a következő években. A világkereskedelem egyik új iránya részint ebben a térségben fog lebonyolódni. Kína, Japán és a Távol-Kelet felől az északi sarkkör irányába a szállítás gyorsabb és olcsóbb lesz, mint a hagyományos útvonalak, a Szuezi-csatorna vagy Afrika megkerülésével. Ez közös amerikai és orosz érdek. Már 2030-ra a világkereskedelem jelentős, számszerűen kimutatható fejlődését prognosztizálják erre a térségre. Kína gőzerővel támogatja az északi sarkkör térségében az orosz kikötők és egyéb tengeri létesítmények létrehozását, ehhez több milliárd dollárt bocsát Moszkva rendelkezésére.

Az északi sarkkör térségében a klímaváltozás azt is jelenti, hogy drasztikusan csökken a jéggel borított területek aránya, így Oroszország – történelmében először – észak felől megtámadható lesz. Ez egy teljesen új geopolitikai helyzetet fog teremteni.

Az amerikai stratégia fő célja Kissinger óta Peking és Moszkva egymás elleni kijátszása. Biden kormányzása alatt az USA – stratégiai­lag hibásan – fő ellenségként együtt kezelte Kínát és Oroszországot.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ugyanebben a 13. pontban fogalmazzák meg azt is, hogy az északi térségekben közös feladatnak tekintik a ritkaföldfémek közös amerikai–orosz kitermelését. A szerződésben rögzítik, hogy az USA 50 százalékos részesedést kap a befagyasztott orosz vagyonból létrehozott üzletekből.

A szerződés 25. pontja kimondja, hogy a szerződés aláírása után száz napon belül végre kell hajtani a választásokat Ukrajnában. Ez óriási pofon Zelenszkijnek. Az elnök népszerűsége az országon belül, főleg a legutóbbi korrupciós botrány után mélyponton van. 

Kabinetjének egyik kulcsfigurája egyeztetni kívánt az ukrán hadsereg volt főparancsnokával, a mostani londoni nagykövettel, a választások jelenlegi fő esélyesével, aki még fogadni sem volt hajlandó őt.

A 23. pont magába foglalja, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyót csak orosz jóváhagyással használhatják az ukránok a folyami kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy az oroszok jogot kapnak az ukrán folyami kereskedelem egy fontos részének ellenőrzésére. Több ukrán terület (oblaszty) ütközőzónává válna, ahol egyik fél hadserege sem lehetne jelen.

Érdekes, hogy a nyugati sajtó a szerződés legkeményebb pontjairól nem számolt be. Így a kölcsönös amnesztiáról, az orosz vagyon visszaadásáról és a szoros amerikai–orosz együttműködésről sem. 

A kötelezően előírt ukrán választásokról, valamint Oroszország visszatéréséről a G8-ak közé. A demilitarizált övezetek kérdése sem szerepel a közzétett írásokban.

Kaja Kallas, akit senki sem kérdezett meg, úgy fogalmazott, hogy 

bármilyen jövőbeli terv csak úgy lehet sikeres, ha abban tevékeny résztvevők az ukránok és az Európai Unió is. Magyarul ha rajtuk múlik, mindent meg fognak tenni a közös amerikai–orosz béketerv megakadályozásáért. Az ugyanis egyértelművé tette, hogy a kétoldalú megállapodás kész helyzet elé állítja Ukrajnát, és nem számol az Euró­pai Unió tevőleges, aktív részvételével sem.

A kínai televízió arról számolt be, hogy Kallas szerint nekik nem 28 pontos, hanem csak kétpontos béketervük van: Oroszország gyengítése és Ukrajna támogatása. Ha valaki ezt lefordítja, akkor Kallas szavai kimondatlanul azt jelentik, hogy az EU sok száz milliárd eurót dobott ki Ukrajna támogatására. Ezt a pénzt sohasem fogják visszakapni. Brüsszel elképzeléseivel szemben Ukrajna nem védte meg Európát, erre ugyanis képtelen, és a pénz nagyon is hiányzik az EU-n belül, ahol a 27 tagállam versenyképessége egyre csökken és folyamatosan lemarad a fő versenytársak, az USA és Kína mögött.

Zelenszkijnek el kell döntenie, hogy az utolsó, eddigi legnagyobb korrupciós botrány után hogyan viszonyul a béketervhez. Nyilván komoly amerikai nyomás nehezedik rá, hogy fogadja el. Amerikai források úgy fogalmaztak, hogy az ukrán elnök engedékenyebb volt, mint korábban. Kérdés, hogy Brüsszel és az EU-s tagállamok egy része milyen nyomást gyakorol Kijevre, hogy ne fogadják el a tervezetet.

Ebben a helyzetben, amikor a béke elérhető közelségbe került, Brüsszel és az uniós országok többsége a háború további menetét tervezi. Drasztikusan növelik a katonai kiadásokat, sorra vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot. Egyre több közös katonai projekt van Ukrajnával. Ezek nem az eljövendő béke jelei.

Zelenszkij néhány nappal ezelőtt még nem volt hajlandó találkozni az amerikai küldöttséggel. Most kénytelen volt. Haladéktalanul találkozni akar Trump elnökkel is. Eddig három találkozóra került sor közöttük. Az első látványos botrányba fulladt. A másodikra az EU több vezetője kísérte el Washingtonba, hogy elkerüljék az újabb látványos szakítást. A harmadik találkozó szintén nem volt sikeres.

Az ukrán parlamenti képviselők, köztük az államfő pártjának, a Nép Szolgájának a képviselői is, egyre hangosabban követelik, hogy Zelenszkij vagy tisztítsa meg saját pártja vezetését, vagy hozzon létre új kormányt.

 Már támadják a legközelebbi munkatársait, de az elnököt közvetlenül még nem.

Andrij Jermak elnöki kabinetfőnök menesztése is szóba került. Több vezető angolszász újság is megírta, hogy több lehet közöttük egyszerű munkakapcsolatnál. Az államfő kedd estére összehívta saját frakcióját és bejelentette, hogy nem lesznek a stábjában személyi változások. Jermak most még marad.

Az eljövendő napok számos meglepetést kínálnak.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.