Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság ellenére a kormány a következő években is folytatja hiány- és adósságcsökkentő politikáját, ami az egész gazdaság számára kulcsfontosságú – jelentette ki a pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makro Konferenciáján kedden Budapesten.Varga Mihály hangsúlyozta: a költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a családok támogatását, a rezsivédelem fenntartását és a nyugdíjak értékének megőrzését.
A kormány jövőre ragaszkodik a GDP-arányos 2,9 százalékos hiányszinthez – jelezte Varga Mihály. Az államadósságot továbbra is mérséklik, azzal számolnak, hogy annak rátája a GDP 69,8 százalékára csökken idén, a tavalyi 73,9 százalékról. A cél, hogy egyre kisebb terhet jelentsen a finanszírozása, és ezzel több tér maradjon a cégek fejlesztései, a további kamatcsökkentés előtt.
Az elmúlt 1-1,5 évben a magyar gazdaságpolitikának az egyensúlytalanságokat kellett kezelnie, amely a háború és az energiaválság következtében alakult ki
– hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a tavalyi magas energiaárak okozta „sebek gyógyulnak”, a mérlegek elkezdtek javulni: a szolgáltatások és a folyó fizetési mérleg egyenlege is.
Jó esély van arra a tárcavezető szerint, hogy az év második felében a gazdasági növekedés legyen uralkodó, és arra, hogy az év végére, november-decemberben az infláció egy számjegyűre csökken. Mindez a kamatszint csökkenését is magával hozza.
Hangsúlyozta, hogy a kormány a háborús helyzetben is megvédte a munkahelyeket, a magas foglalkoztatottság 2023-ban is fennmaradt.
– A reálbérek szeptembertől növekedésnek indulhatnak, a kormány azon dolgozik, hogy a mutató javuljon, és a fogyasztás lépésről-lépésre meginduljon – közölte Varga Mihály.
Arról is beszélt a tárcavezető, hogy a külkereskedelmi egyenleg rekordot dönthet idén, a legfontosabb piacok, az eurózóna helyreállásával még nagyobb lehet a növekedés.
Az idei GDP-arányos hiánycéllal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium keddi közleménye megjegyzi: az elhúzódó orosz–ukrán háború és a nyomában járó brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett. A költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt, amely 1 százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest.
A PM közleménye arra is kitér: a rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy egy háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP két százalékát. Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot.
Amennyiben a bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel egy százalékkal lenne alacsonyabb. Emellett tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat.
A jövőre nézve Magyarország kilátásai kedvezők, köszönhetően a magyar gazdaság stabil alapjainak. A foglalkoztatottság továbbra is rendkívül magas, míg az export rekordmértéket ér el. Az infláció jelentősen csökken, azt az év végére a kormány egy számjegyűre mérsékeli. Eközben a folyó fizetési mérleg hiánya is folyamatosan javul, míg a tartósan magas hazai beruházási ráta továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A pozitív kilátások alapján Magyarország már az idei év végére visszatérhet a növekedési pályára.
A kormány a jövőben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását és megőrzi az évről évre csökkenő hiány- és adósságpályát. Magyarország államadóssága tartósan, mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, a kormány célja, hogy ez a csökkenő tendencia tovább gyorsuljon – hangsúlyozza a tárca közleménye.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
