Az Otthon start programnak a lakosság támogatásán kívül célja az is, hogy az ingatlanfejlesztők, illetve az építőipari ágazat is minél jobb eredményeket produkáljon – hangsúlyozta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szalai Piroska azt mondta, hogy amióta megjelent a hír a programról, az építőiparban sok fejlesztést korábbra hoztak, az ingatlanfejlesztő kisvállalkozók is „betöltötték naptárukat”, és úgy fogalmazott: nem baj, hogy az építőipar „megint le fog terhelődni”.
Ismertette, a korábbi programokhoz képest az Otthon startban vannak olyan gátak, amelyek fékezni tudják az ingatlanok további áremelkedését: lakások esetében százmillió forint, házak esetében 150 millió forint az összeghatár, és olyan ingatlant nem lehet vásárolni, amelynek a négyzetméterára meghaladja a másfél millió forintot.
Hozzátette,
ezek az összegek nem szűkítik a lakáskínálatot, sok használt és új ingatlan is van, amely beletartozik ebbe a csoportba.
A főtanácsadó cáfolta azokat az ellenzéki véleményeket, amelyek szerint Budapesten nem lehet hozzájutni ilyen értékű ingatlanokhoz.
Szalai Piroska a készülő ipar- és munkahelyvédelmi akciótervről is beszélt, amiről elmondta: a kormány próbálja a Demjén Sándor-programot bővíteni, többek által elérhetővé tenni, de a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésében is gondolkodik. Amennyiben lesz szochocsökkentés, akkor szinte biztos, hogy a minimálbér-tárgyalások végéig ezt el kell dönteni – fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy a tavaly létrejött hároméves bérmegállapodásban jelezték, hogy a minimálbér jövőre 13 százalékkal fog emelkedni, és reményét fejezte ki, hogy a mostani tárgyalásoknál sem fogják ezt módosítani.
Ismertette, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Magyarországon az első negyedévben a reálkereset-emelkedés a 7. legnagyobb volt a 37 OECD-ország, tehát a világ legnagyobb, legélénkebb gazdaságait tömörítő szervezet tagjai között.
Kitért arra, hogy idén az első öt hónapban kilenc százalék volt az átlagkereset emelkedése az előző évhez képest, ami jóval magasabb, mint az idei infláció. Hozzátette: a jövő évi keresetemelkedés is szinte biztos, hogy reálértékben is pluszt fog jelenteni, mert a minimálbér növekedése a fölötte levő kategóriákra is hatni fog.