Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyitotta meg a Világgazdaság konferenciáját, mint mondta: jövünk ki a viharból. Az idei év az infláció letörésének éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításának éve. A kormány mindkettőben élen jár és vezető szerepet tölt be – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gazdaság szereplőivel asztalhoz ülnek, helytelen tehát azt állítani, hogy ultimátumot adnak. Megjegyezte ugyanakkor, az üzemanyagpiacon negatív tendenciákat látnak, kérdés az itthoni kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árkülönbség, itt beavatkozhat a kormány. Az extraprofitadót jövőre megfelezik.
Legnagyobb kihívásnak nevezte az egyensúly és a növekedés egyszerre történő helyreállítását, tankönyvszerű fordulatok helyett nemes egyszerűséggel úgy rendbe hozva, ahogyan az elromlott. A reálbérek csökkenni kezdtek, emiatt a fogyasztás is, ezzel kedvezőtlen folyamatok indultak el. A költségvetés áfaalapú - mutatott rá -, ez a fogyasztási típusú adó a legnagyobb bevétel. Hangsúlyozta, emiatt hazánkra teljesen máshogy hatott a válság, mint a személyi jövedelemadón alapuló tagállamokéra. Ez ugyanakkor nem jelenti az adórendszer megváltoztatását, a különböző nyilatkozatokból pedig úgy tűnik ki, sokan nem értik a gazdaság működését. Ha az élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem újra bővülésnek indul, az a reálbérekre is jótékonyan hat, ami fogyasztási bevételeket generál.
Kiemelte azt is,
a lakosság egyetlen dolgot érez a válságból, a reálbérek csökkenését, a bizalma pedig akkor áll helyre, ha a reálbérek, a fogyasztás és a növekedés (egymás vonzataként) helyreáll.
Novemberben megvan az esélyünk az egy számjegyű inflációra,
ami a kettészakított gazdaság miatt fontos. A miniszter szerint: a reálbérek csökkenése erodálta a belső keresletet, míg az exportorientált szektor nem érezte meg a válságot. Az üzemanyagoknál a legnagyobb a visszaesés, míg az élelmiszeriparban kisebb, ám a zsugorinfláció kérdése (kisebb kiszerelés azonos áron vagy rosszabb minőség) megjelenik. Az üzemanyag pedig a mobilitás visszaesésére, ezzel együtt a belföldi turizmus visszaesésére (éves alapon nyolc százalék) utal, míg a külföldi turizmus ezt „kioltja”, éves alapon tíz százalékkal nőtt.