Nagy Márton: jövünk ki a viharból

Ötvenöt éves a Világgazdaság, amely alkalomból konferenciát szervezett a lap a budapesti Larus étteremben. A megjelenteket először Szajlai Csaba főszerkesztő köszöntötte, egyben rövid áttekintőt adva a szakmai múltból. A Világgazdaság próbaszáma 1968-ban jelent meg, s lett belőle napilap az új gazdasági mechanizmus korszakában.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyitotta meg a Világgazdaság konferenciáját, mint mondta: jövünk ki a viharból. Az idei év az infláció letörésének éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításának éve. A kormány mindkettőben élen jár és vezető szerepet tölt be – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gazdaság szereplőivel asztalhoz ülnek, helytelen tehát azt állítani, hogy ultimátumot adnak. Megjegyezte ugyanakkor, az üzemanyagpiacon negatív tendenciákat látnak, kérdés az itthoni kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árkülönbség, itt beavatkozhat a kormány. Az extraprofitadót jövőre megfelezik.

Legnagyobb kihívásnak nevezte az egyensúly és a növekedés egyszerre történő helyreállítását, tankönyvszerű fordulatok helyett nemes egyszerűséggel úgy rendbe hozva, ahogyan az elromlott. A reálbérek csökkenni kezdtek, emiatt a fogyasztás is, ezzel kedvezőtlen folyamatok indultak el. A költségvetés áfaalapú - mutatott rá -, ez a fogyasztási típusú adó a legnagyobb bevétel. Hangsúlyozta, emiatt hazánkra teljesen máshogy hatott a válság, mint a személyi jövedelemadón alapuló tagállamokéra. Ez ugyanakkor nem jelenti az adórendszer megváltoztatását, a különböző nyilatkozatokból pedig úgy tűnik ki, sokan nem értik a gazdaság működését. Ha az élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem újra bővülésnek indul, az a reálbérekre is jótékonyan hat, ami fogyasztási bevételeket generál.

Kiemelte azt is, 

a lakosság egyetlen dolgot érez a válságból, a reálbérek csökkenését, a bizalma pedig akkor áll helyre, ha a reálbérek, a fogyasztás és a növekedés (egymás vonzataként) helyreáll.

Novemberben megvan az esélyünk az egy számjegyű inflációra,

ami a kettészakított gazdaság miatt fontos. A miniszter szerint: a reálbérek csökkenése erodálta a belső keresletet, míg az exportorientált szektor nem érezte meg a válságot. Az üzemanyagoknál a legnagyobb a visszaesés, míg az élelmiszeriparban kisebb, ám a zsugorinfláció kérdése (kisebb kiszerelés azonos áron vagy rosszabb minőség) megjelenik. Az üzemanyag pedig a mobilitás visszaesésére, ezzel együtt a belföldi turizmus visszaesésére (éves alapon nyolc százalék) utal, míg a külföldi turizmus ezt „kioltja”, éves alapon tíz százalékkal nőtt.

Az áfabevételek nem emelkednek a várt módon, sőt, a kiigazított adatok szerint jókora elmaradást mutat. A költségvetési hiány nem a pazarlás miatt mutatkozik, hanem nagyban azért, mert az áfabevételek estek vissza – közölte Nagy Márton. A helyreállítást – nyomatékosította – a fogyasztáson keresztül kell rendezni, mert a hatás átgyűrűzik az iparba és onnan pedig a beruházásokba.

Másfelől ugyanakkor az export lendületével és az energiaárak csökkenésével a külkereskedelmi egyenleg gyorsan helyreállt. Az exportunk a második legmagasabb az unióban, az exportorientált területeken a beruházások is jelentősek.

Szerencsésnek tartja a miniszter azt, hogy a munkanélküliségi ráta négy százalék körüli, lényegében nincsenek elbocsátások, azért, mert a munkaerő-felvétel során ezt a képzettségű-minőségű munkaerőt nehéz lenne megtalálni, átmeneti válságra készülnek a szereplők.

A reálbérekről azt mondta, szeptemberben indulhatnak növekedésnek, a tervezett ötszázalékos növekedés 2024-ben térhet vissza. A nyugdíjak viszont követik az inflációt, a kormány célja, hogy megőrizzék reálértéküket, jövőre hatszázalékos nyugdíjemeléssel számol a kabinet. A januári minimálbér-emelésről még folynak az egyeztetések, ennek mértéke 10-15 százalék lehet és két-hároméves bérmegállapodásról lehet szó.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, a világgazdaság új korszakában vagyunk, az ellátási láncok rövidültek, az egészséges szuverenitás felerősödött az orosz-ukrán háború kapcsán, láthattuk, mit jelent az energiafüggőség, egy feszített költségvetés, amelynek a hiánya a vártnál magasabb lesz. Az inflációs veszélyekről szólva azt mondta, ezek egy részét a jegybank nem ismerte fel, holott a jelei már évekkel ezelőtt láthatóak voltak. A közelmúltban az energiaárak többszöröződtek, az uniós források politikai erőtérbe kerültek, és nem a szabad verseny kiegyenlítését szolgálják, a forintárfolyam mozgása szintén kihívás.

Megjegyezte, azért kellett volna már idejekorán szembemenni az inflációval, mert azt lényegében a lakosság érzi meg, és főleg vidéken jelent nagy érvágást a reálbér-csökkenés. Az energiaárak bár csökkentek, még mindig magasak, ami energiaimportőr ország lévén számunkra nem elhanyagolható. A forint árfolyama is beragadt egy sávba és a gazdasági kilátások uniós szinten sem kedvezőek, a folyamatokat pedig nem évekre bontva, hanem folytatólagosan kell vizsgálni szerinte.

A legfontosabb kihívásokról szólva azt mondta, a háborún és az infláción túl az egészséges társadalom köre, az állam szerepe újragondolandó az egészségügy területén, a Gyurcsány-kormány pedig jelentősen leépítette az ország haderejét, és hiába nem szerencsés, egyfajta kényszer fegyverkezésre költeni. Az új gazdasági modell, amely a belső forrásokra, megtakarításokra támaszkodik, pozitív irányba indul. Elismerően szólt a Széchenyi kártyaprogramról is.

Az esemény élőben itt követhető.

Borítóképen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Kallus György Világgazda