A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy előző este telefonon beszélt osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel, aki jelezte, hogy számukra „problémát vagy kérdőjeleket” jelent a szóban forgó lépés.
Az ügy hátterében egy olyan magyar kormányrendelet áll, amellyel majdnem ezer külföldi embercsempészt engednek szabadon, és úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezik őket. Ezeknek az embereknek három napon belül el kell hagyniuk Magyarországot.
„Ez az intézkedés szuverén magyar döntés, az nem irányul egyetlenegy szomszédos országgal szemben, semmifajta szomszédos országbeli specifikumot nem tartalmaz” – szögezte le.
„Én ezt úgy fogom fel, hogy mi külföldi bűnözőket utasítunk ki, jobb is, hogyha elhagyják az országot és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek”
– tette hozzá.
Ugyanakkor aláhúzta:
Magyarország álláspontja változatlan, az illegális migrációt rendkívül veszélyes folyamatnak tartjuk, ezért a déli határunkon továbbra is a legszigorúbban járunk el a határsértőkkel és az őket segítő vagy felbujtó vagy szállító embercsempészekkel szemben.
„Az pedig, hogy Ausztria határellenőrzést foganatosít a magyarországi határon, sajnos nem új, ugyanis − ellentétben a schengeni megállapodás szellemiségével − már hónapok vagy évek óta látjuk azt, hogy az osztrákok nehezítik magyar és más állampolgárok belépését Ausztriába” − jelentette ki.
„Már hónapok vagy évek óta látjuk azt, hogy az osztrákok nehezítik magyar és más állampolgárok belépését Ausztriába, és miközben az osztrákok szabadon jöhetnek be Magyarországra várakozás nélkül, addig a magyarok hosszú várakozást, esetenként hosszú várakozást követően léphetnek csak be Ausztriába. Tehát mondjuk a határellenőrzés bevezetésével való fenyegetés az nem új” − tette hozzá.
Borítókép: Szijjártó Péter Brüsszelben (Fotó: Facebokk/Szijjártó Péter)
