Több mint hatvanezer ember bevonásával végzett családkutatást 2021-ben a Századvég Alapítvány, amelyből negatív tendenciák is kirajzolódnak: egyre nő a gyermektelenek száma, és egyre több hatás rombolja a családi értékeket, megkérdőjelezve a család fogalmát is. A rendkívül nagy mintájú felmérést elemző tanulmányokat rendezi kötetbe a Család – érték – tér (Tanulmányok a családi értékekről) című könyv, mely a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, vagyis a KINCS és a Századvég együttműködésében a minap jelent meg. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára már a könyv bemutatóján leszögezte: nemcsak a gazdasági és társadalmi folyamatok okozta kihívásokkal kell megküzdeni, hanem az agresszív, liberális szellemiséggel is, amely azt célozza, hogy a hagyományos társadalmi normákat szétbomlassza, a biológiai kétneműséget megkérdőjelezze, a keresztény kulturális örökséget, sőt a nemzetet magát is szétverje.
Családok szétzilálása
A kötet bevezető, A család(fogalom) pluralizálódása a magyar társadalomban című tanulmánya érdekes képet fest erről a bomlasztásról, illetve arról, mit, kiket tartunk ma családnak. „Évtizedek óta lezáratlan tudományos, politikai és ideológiai viták tárgya a család fogalmának meghatározása” – olvasható Gyorgyovich Miklós és Pári András dolgozatának bevezetőjében, amelyben a szerzőpáros felidézi, hogy az 1950–60-as évek európai baby boomja után jelentősen visszaesett a termékenységi ráta, s a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyidejűleg az anyák első gyermekük vállalásakor betöltött átlagos életkora is emelkedett. Mindez a második demográfiai átmenet elméletével függ össze szorosan, ami a párkapcsolatokra, a gyermekvállalásra és a családi életre inkább negatív, mintsem pozitív hatást fejtett ki.