Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) összesítése szerint Irán összesen legalább 320 drónnal és rakétával támadta meg Izraelt, amelyeknek a 99 százalékát elfogták. Az Eurázsia Központ a legfontosabb nemzetközi szervezetek és egyes államok vezetők hivatalos reakcióit tekintette át.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár
A főtitkár elmondta: „Határozottan elítélem azt a súlyos eszkalációt, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság ma este Izrael ellen indított nagyszabású támadása jelent. Ezen ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólítok fel! Mélyen aggaszt a pusztító, egész régióra kiterjedő eszkaláció nagyon is valós veszélye.”
„Arra buzdítok minden felet, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet [tanúsítva] kerüljenek el minden olyan akciót, amely a Közel-Keleten több fronton komoly katonai összecsapásokhoz vezethet. Többször hangsúlyoztam, hogy sem a régió, sem a világ nem engedhet meg magának egy újabb háborút.”
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel
Charles Michel X-oldalán azt írta: „Határozottan elítélem az Irán által Izrael ellen indított támadást. Mindent meg kell tenni a további regionális eszkaláció megelőzése érdekében. El kell kerülni a további vérontást. Partnereinkkel továbbra is szorosan követni fogjuk a helyzetet.”
Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Josep Borell kifejtette: „Az EU határozottan elítéli az Izrael elleni elfogadhatatlan iráni támadást. Ez példátlan eszkaláció, és súlyos fenyegetést jelent a regionális biztonságra.”
Rishi Sunak brit miniszterelnök
A brit miniszterelnök kifejtette: „A leghatározottabban elítélem az iráni rezsim Izrael elleni meggondolatlan támadását. Ezek a csapások feszültséget szítanak és destabilizálják a régiót.
Irán ismét bebizonyította, hogy szándékában áll káoszt szítani […]. Az Egyesült Királyság továbbra is kiáll Izrael és minden regionális partnerünk, köztük Jordánia és Irak biztonsága mellett.
Szövetségeseinkkel együtt sürgősen dolgozunk a helyzet stabilizálásán és a további eszkaláció megelőzésén. Senki sem akar több vérontást látni.”
Annalena Baerbock német külügyminiszter
A német külügyminiszter azt mondta: „Irán drónokat és rakétákat lőtt Izraelre. Határozottan elítéljük a folyamatban lévő támadást, amely egy egész régiót káoszba dönthet. Iránnak és meghatalmazottjainak azonnal le kell állítaniuk ezt!”
Stephane Sejourne francia külügyminiszter
A francia külügyminiszter is hasonló álláspontot képvisel: „Franciaország a leghatározottabban elítéli az Irán által Izrael ellen indított támadást. Azzal, hogy ilyen példátlan akció mellett döntött, Irán új lépést tesz destabilizáló akcióiban, és vállalja a katonai eszkaláció kockázatát.”
Mark Rutte holland miniszterelnök
A holland miniszterelnök azt közölte: „Nagyon aggasztó a helyzet a Közel-Keleten. A mai napon Hollandia és más országok hangos és világos üzenetet küldtek Iránnak, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától.”
„Hollandia határozottan elítéli Irán Izrael elleni támadásait. Meg kell akadályozni a további eszkalációt. … Mi továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.”
Oroszország
Az orosz reakció várhatóan lavírozó. Az elérhető sajtóközleményekből kivehető Moszkva azon kommunikációja, hogy a Kremlt aggasztja a közel-keleti konfliktus súlyosbodása, és az orosz fél a helyzet békés megoldása mellett áll. Ezt Dmitrij Peszkov nyilatkozata is alátámasztja: „Felszólítjuk a térség összes országát, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, ezért természetesen azt javasoljuk, hogy minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel oldjanak meg.”
Oroszország szorosan együttműködik Iránnal, ezzel együtt a kialakult konfliktusban igyekszik a békés megoldást hangsúlyozni, ezzel a Nyugatnak is üzenve, amely Oroszországgal szemben inkább a katonai megoldást helyezi kilátásba Moszkva szerint. Ezzel együtt Oroszország elítélte Izrael Irán damaszkuszi konzulátusára mért csapását, felhíva a figyelmet arra, hogy az ilyen intézkedések csak tovább súlyosbítják a közel-keleti válságot.
Kína
A kínai külügyminisztérium vasárnap mély aggodalmának adott hangot a konfliktus kiéleződése miatt. „Kína mély aggodalmát fejezi ki a jelenlegi eszkaláció miatt, és nyugalomra és önmérsékletre szólítja fel az érintett feleket a további eszkaláció megelőzése érdekében. Kína felszólítja a nemzetközi közösséget, különösen a befolyásos országokat, hogy játsszanak konstruktív szerepet a regionális béke és stabilitás fenntartásában.”
Bár a közlemény nem részletezte, mely „befolyásos országokra” vonatkozik, Vang Ji kínai külügyminiszter az amerikai kollégájával, Antony Blinkennel folytatott pénteki telefonbeszélgetése során sürgette az Egyesült Államokat, hogy játsszon „építőszerepet” a Közel-Keleten. Vasárnap délelőtt Kína iráni nagykövetsége emlékeztette a kínai állampolgárokat, hogy erősítsék meg a biztonsági óvintézkedéseket, mivel az iráni helyi helyzet egyre súlyosabb és összetettebb.
A kínai külügyminisztérium szerint az eszkaláció a gázai konfliktus tovagyűrűzésének legújabb megnyilvánulása, ezért most sürgető feladat az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2728-as határozatának végrehajtása és a gázai konfliktus mielőbbi lezárása.
Kína nem ítélte el Iránt a hétvégi támadás miatt – ellentétben az Egyesült Államokkal és más nyugati szövetségesekkel.
És bár Kína őszintén aggódik amiatt, hogy egy szélesebb körű konfliktus milyen kockázatot jelent a térségbeli befektetéseire és kereskedelmére – különösen energiaügyleteire –, úgy véli, hogy a kiváltó ok a gázai konfliktusban rejlik.
Iráni-izraeli konfliktus
