Botcsinálta békéltető

Nem tudok másra gondolni: Medgyessy Péter komolyan vette Forró Tamás fehérgalléros médiaszemélyiség, lejárató kampányai hű katonája és a szomszédos ügyosztálynak dolgozó egykori állambiztonsági kollégája elhíresült szavait, miszerint ő volna a XXI. század Deák Ference. A bukott miniszterelnök ugyanis a minap alaposan kiosztotta a kettős állampolgárságról szerinte értelmetlen vitát folytató jobb- és baloldalt. Miután a parlamenti pártok legalább abban megegyeztek, részvételre buzdítják a választókat, Medgyessy közölte: felelőtlenség az urnák elé szólítani egy ilyen kérdésben az embereket, ezért december 5-én ő maga távol marad a voksolástól. Majd minden érintett bevonásával nemzeti kerekasztal összehívását javasolta a kettős állampolgársággal összefüggő kérdések megvitatására.
Az utazó nagykövet már miniszterelnökként is késztetést érzett, hogy a pártok fölé emelkedő igazságosztó politikus, a haza legújabb kori bölcse gúnyáját öltse magára, néha már-már államfői allűrökkel. Valami ilyesmivel próbálkozott a néhány hónapja a belpolitikai életet felkavaró, azóta kimúlt és elfeledett populista közjogi ötletrohama idején. Úgy látszik, a szereptévesztésre való hajlam szabadidős politikusként is jellemző tulajdonsága marad. Ám a kettős állampolgárság kapcsán visszatetsző Medgyessy Pétert a megoldást kereső, békéltető közéleti ember szerepében látni, hiszen az eldurvult vitáért személyes felelősség is terheli. Miniszterelnökként tavaly vele közölte szerb kollégája, hogy nincs kifogása a délvidéki magyarok kettős állampolgársága ellen. Az ő kormánya nem volt hajlandó megragadni a történelmi lehetőséget. Az indokolhatatlan elutasítás váltotta ki azt a felháborodást, amelynek hullámain a Magyarok Világszövetsége végigvitte népszavazási kezdeményezését.
Medgyessy lavírozása persze csupán a történet mellékszála, ám rávilágít arra a csapdahelyzetre, amelybe Gyurcsány Ferenc – a kis magyar Hodorkovszkij – lendületes ellenkampányával került a baloldal. Nem a volt miniszterelnök az egyetlen, aki kihátrál a két nem kampánya mögül. Szili Katalin korábban arról beszélt, hogy lelkiismereti kérdés a kettős állampolgárságról szóló szavazás, de a kiszivárgó hírek szerint más szocialista politikusok sem értenek egyet a harsogó nemmel. Mutatis mutandis az MSZP hasonló kelepcébe került, mint 1989 őszén a négyigenes népszavazással az MDF. Azzal, hogy a miniszterelnök belpolitikai erőpróbaként kezeli a népszavazást, nem csupán a nemzetet osztja meg, hanem a baloldalt is. A koalíciós táborból – különösen a kórház-privatizáció leállítására – sokan mondanának igent, még többen választhatják majd a pártjaik által hirdetett nem helyett Medgyessyvel együtt a távolmaradást. Eközben a jobboldalt a kormánykampány lassan olyan feltüzelt állapotba hozza, amire a 2002-es választás két fordulója közötti időszak óta nem volt példa; az ellenzéki szavazókat a kettős állampolgárság megadása és a kórházak védelme mellett az is motiválja, hogy le akarják állítani Gyurcsány hazugsággyárát.
Ebben a kiélezett helyzetben a Medgyessyéhez hasonló manőverek a baloldal zavarának, a menekülési útvonal keresésének jelei. De gyárilag naiv, aki azt hiszi, az MSZP még kiugorhat a robogó gyorsvonatból.