Diplomáciai nagyüzem Kijevben

Tegnap reggelre tetőpontjához érkezett az egyre feszültebbé váló politikai szembenállás Kijevben, hiszen az ellenzék által létrehozott nemzeti megmentési bizottság a központi hatalmi szervek működésének megbénításáról döntött. Amint azt Julia Timosenko, az ellenzéki mozgalom egyik vezetője elmondta, az épületekben dolgozó munkatársaknak csütörtökön este még megengedték, hogy távozzanak, ám tegnap reggel már senki nem térhetett oda vissza.
Az éjszaka folyamán több ezren vették körül a parlament, a miniszteri kabinet, valamint az elnöki adminisztráció épületét, amelybe tegnap reggel nem tudott bejutni Leonyid Kucsma államfő és Viktor Janukovics kormányfő sem, jóllehet előttük az utat maga a belügyminiszter, Mikola Bilokony kísérelte meg szabaddá tenni az odavezényelt milícia segítségével, ám erőfeszítése hiábavalónak bizonyult. Annak ellenére, hogy a választásnak még nincs végeredménye, hiszen csütörtökön a legfelsőbb bíróság megtiltotta a központi választási bizottságnak a második forduló eredményének közzétételét, amíg nem hoznak döntést Viktor Juscsenko elnökjelöltnek a választások meghamisításáról benyújtott panaszával kapcsolatban.
Csütörtökön késő este Kijevben a Függetlenség téren egyébként is fontos események zajlottak. A sok- ezres tömeg előtt megjelent Olekszandr Szkibeckij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat altábornagya, és bejelentette, hogy átáll az ellenzék oldalára. Felhívással fordult a többi rendvédelmi szerv tagjaihoz, hogy álljanak a nép oldalára, és felszólította a legfelsőbb bíróság tagjait, hogy döntésükben legyenek objektívek.
Ugyanitt Olekszandr Zincsenko, a parlament elnökhelyettese, Juscsenko kampányfőnöke azt a három kiáltványt ismertette, amelyet a nemzeti megmentési bizottság nevében Juscsenko írt alá. Az első a népi önvédelmi szervezetek létrehozásáról rendelkezik. Ennek feladata a jogvédő szervekkel és a biztonsági szolgálattal egyetemben a közrend, az emberi jogok és a szabadságjogok biztosítása. A másik a sajtó szabadságáról rendelkezik, hangsúlyozva, hogy mindenki szabadon, korlátozás nélkül fogalmazhatja meg véleményét, a harmadik a néphatalom megújításáról rendelkezik.
Volodimir Litvin házelnök ma délre összehívta a parlament rendkívüli ülését, amely áttekintené az országban kialakult politikai helyzetet, és döntene az új államfő hivatalos beiktatásának kérdésében. Litvin szerint a parlament alapvető kötelessége magára vállalni a politikai felelősséget, értékelni a központi választási bizottság tevékenységét és az országban kialakult helyzetet. Nem általános megállapításokra, üres frázisokra van szükség, hanem olyan „férfias lépésekre”, amelyek valóban megoldást jelentenek.
Pénteken Kijevben igazi diplomáciai nagyüzem volt. Már kora reggel megérkezett az ukrán fővárosba Aleksander Kwasniewski lengyel, Valdas Adamkus litván államfő, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jan Kubis, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára és Borisz Grizlov, az orosz állami duma elnöke. A lengyel államfővel, Javier Solanával folytatott megbeszéléseket követően Kucsma elnök a megbeszélések részleteit megkerülve csak annyit mondott az újságíróknak, hogy rendkívül hálás mindkettőjüknek, hogy ebben az Ukrajna számára bonyolult időszakban eljöttek, és minden lehetőt elkövetnek azért, hogy az érintettek közötti érdemi beszélgetésre a tárgyalóasztal mellett és ne az utcán kerüljön sor. „Mindenekelőtt azt szeretném elmondani önöknek – fogalmazott Kucsma –, többször is kísérletet tettem arra, hogy találkozzam Juscsenkóval, ám erre a találkozóra eddig nem került sor. Ellenben a mai nap folyamán Kwasniewskivel és Solanával megállapodtunk abban, hogy este tárgyalóasztalhoz ülünk Juscsenkóval és Janukoviccsal, hogy „megtegyük az első kísérletet annak a politikai-jogi útnak a megtalálására, amely kivezet a jelenlegi váltságos helyzetből”. Elmondta azt is, hogy a tárgyaláson az említett személyeken kívül részt vesz majd Valdas Adamkus, Jan Kubis és Borisz Grizlov is. Majd hozzáfűzte, a felhalmozódott problémákat kizárólag az ukrán alkotmány keretei között kell megoldani. Befejezésül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha az érdekelt felekben lesz ilyen szándék, és a probléma ilyen szemszögben kerül megvitatásra, akkor mindenképpen találnak olyan megoldást, amely mindkét felet ki fogja elégíteni.

---

---