A provokátor

Apró Piroska veje, a magyar miniszterelnöki széket – a társadalmi normát alapul véve – illegitim módon bitorló Gyurcsány Ferenc szocialista milliárdos úgy véli: „kételyeket vet fel, aggodalmat okoz, nem szerencsés”, hogy a katolikus anyaszentegyház beavatkozik a politikai életbe. Ezt mondta a timföldesúr tegnap a parlamentben, amikor terítékre került botrányos pápai audienciája. Gyurcsány Ferenc most már hetek óta provokálja az ellenzék vezetőjét, Orbán Viktort, mert az nem óhajt leereszkedni a kádköves színvonalára egy szócsatára. Most éppen azzal próbálja hergelni a Fidesz elnökét, hogy ahelyett, hogy a parlamentben szólalna fel, a templomokat járja, ott fejti ki politikai véleményét – amiben Gyurcsány a két világháború közti Magyarország visszatértének veszélyét vizionálja.
A tegnapi parlamenti közvetítést végignézve értettem meg, miért járatódott le hazánkban a parlamenti demokrácia, a politikusok nagy részének presztízse miért vetekszik immár a kutyakozmetikusokéval. Kutyakomédia zajlik a Tisztelt Házban a javából. És most nem a kutyaszervezetek vitája miatt Gémesi képviselő által rendezett komédiára gondolok.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazást hazaárulás-számba menő módon, közpénzből befolyásoló Gyurcsány az ellenzék mellett most már a keresztény egyházakat is provokálja, mert nem tetszik neki, hogy a pártja jogelődje által elsorvasztott egyházi iskolák újra ontják magukból a hazaszeretetre nevelt, kiművelt emberfőket, akikre nincs hatással az Oktatási Minisztérium, de még a befolyásuk alatt működő zombigyártó média sem.
Ha most még talán kevesen is, de élnek e hazában olyanok is, akikben sokkal inkább ébreszt kételyt, akiket sokkal inkább aggaszt az, hogy Gyurcsány anyósa támogatásával egy titkos ügynököt ültettek átmeneti időre a nyakunkba miniszterelnöknek. Hogy egy pártállami múmiát küldtünk az unióba biztosnak, hogy egy három per akárhányas ügynököt küldtünk ki az Europolba, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal élére olyan embert tettünk, aki annak idején a KGB-t is ugyanilyen elánnal szolgálta ki, mint a most demokráciát mímelő posztemeszempés hatalmat.
Ha szembesítik őket a gázáremelésről szajkózott hazugságukkal, akkor a napot, a csillagot, de még a hidegen fújó szelet is segítségül hívják újabban kenetteljesen előadott propagandájukban. Én megértem Orbán Viktort, hogy szívesebben beszéli meg hazánk dolgait a templomba járó emberekkel, mint Gyurcsány Ferenccel.
És értem én a hazánk népét féltve szerető őszentségét is, hogy nem hárította el a népünk nevében meghallgatást kérő Gyurcsány kérelmét az audienciára. Hiszen a kormány a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződés megsértése árán is el akarja lehetetleníteni a közfeladatokat ellátó egyházi oktatási intézményeket.
Ugyanakkor szögezzük le: mindannyiunk felelőssége, hogy ez az Apró-stróman miniszterelnökként csocsózhat lakájújságírókkal, parolázhat idegen országok vezetőivel, modellt állhat gépfegyverrel, kevlársisakban a fotósnak valahol a sivatag felett egy harci helikopteren, és még a beteg, az Úrhoz megtérni készülő pápát is zavarhatja antiklerikális szemtelenségével.
És ezt a pojácaviselkedést közvetíti az egyre kiábrándultabb népnek adóforintjainkból a közszolgálati televízió advent idején, miután az egyik kereskedelmi tévében Dávid Ibolya Lamperth Mónikával hat-hatezer forintból bevásárolt egy piacon két négyfős családnak karácsonyra egy bajai halászlé vacsorára. Valóban: ha nagy a baja az országnak, ahhoz bajai halászlé dukál.