Kiadnák a volt ügynököket

Az MSZP olyan jogszabály-módosítást készít elő, amely lehetőséget ad a történeti levéltár állambiztonsági iratainak korlátozás nélküli megismerésére. Az ellenzék támogatja a javaslatot, de figyelmeztet: az iratok nagy része már elkerült a levéltárból vagy megsemmisült. Biztonságpolitikai szakértők végzetes lépésnek tartják a módosítást a jelenlegi titkosszolgálatokra nézve.

Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a parlamentben arról, hogy minden olyan állambiztonsági irat, amely 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett, és amelyet a III-as főcsoportfőnökséghez tartozó szolgálatok történeti levéltára kezel, korlátozás nélkül megismerhető és nyilvánosság elé tárható legyen minden állampolgár számára. Lendvai Ildikó közölte: az adatokat saját felelősségére bárki nyilvánosságra hozhatja majd.
Ezzel gyakorlatilag nemcsak a hírhedt III/III-as belső elhárítás ügynökeiről, hanem a volt hírszerzőkről és elhárítókról is minden adatot a nyilvánosság elé tárnának a szocialisták. A törvénymódosítás tehát azt is jelentheti, hogy lebukhatnak azok a magyar kémek, akik például korábban az Egyesült Államokban, Angliában vagy Izraelben végeztek információszerző, elhárító tevékenységet.
Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy vezetésével munkacsoport alakult, amely kidolgozza, milyen jogszabály-módosítások szükségesek az iratok nyilvánosságra hozatalához, a biztonságpolitikai szakértők szerint azonban a javaslat több sebből vérzik.
*
A magyar titkosszolgálatok egész kapcsolatrendszerét teheti tönkre, ha kiadják a volt hírszerzőket és elhárítókat, ráadásul az erre vonatkozó adatok nagy részét már a rendszerváltozás idején eltüntették.
Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója egyszerűen hazaárulásnak nevezte a lépést, hiszen szerinte a volt titkosszolgák kiadásával a jelenleg működő aktív ügynököket is lehetetlen helyzetbe hozhatják, és tönkretehetik az operatív kapcsolatokat. Ki áll szóba egy olyan titkosszolgálattal, amely 15–20 év elteltével eldobja magától az ügynökeit? – tette fel a kérdést Földi, aki úgy tartja, a cseh titkosszolgálat is ebbe a lépésbe bukott bele. Az IH volt vezetője szerint csak a III/III-as belső elhárító ügynökök adatainak nyilvánosságra hozatalát szabad engedélyezni korlátozások nélkül, mert a volt hírszerzők és elhárítók kiadásával az egész titkosszolgálati rendszert veszélyeztetik.
Demeter Ervin (Fidesz) azt hangsúlyozta: ha az MSZP komolyan gondolja az iratok korlátlan megismerését, akkor szembe kell nézni azzal, hogy már csak a dokumentumok egy része lelhető fel a Történeti Hivatalban, komoly hányaduk a rendszerváltáskor eltűnt, illetve ismeretlen helyre került.
A Medgyessy Péter volt kormányfő szt-tiszti múltját igazoló dokumentumok sem a hivatalból kerültek elő. Demeter szerint a szocialisták segíthetnének az iratok fellelésében, hiszen abban az időszakban most is politizáló MSZP-sek irányították a belügyi tárcát. Úgy vélte, ezen majd le lehet mérni, mennyire őszinte a szocialisták szándéka. A képviselő egyébként üdvözölte, hogy az MSZP végre hajlandó szembenézni azzal: ideje kiszorítani a közéletből azokat, akik együttműködtek az egykori politikai rendőrséggel. Emlékeztetett, hogy a Fidesz korábban tett erre javaslatot, ám akkor az MSZP leszavazta. – Valószínűleg lényeges változás állt be a szocialisták véleményében, hiszen korábban még miniszterelnököt is adtak a volt szt- tisztek közül – jegyezte meg a képviselő.
Az MDF az ügynöklista megismertetését az áldozatok védelme mellett úgy támogatja, hogy az egykori besúgók összeférhetetlenek legyenek a közéleti szerepléssel – mondta lapunknak Herényi Károly frakcióvezető. Mint fogalmazott, a külföldi példákból tanulva csak olyan törvényt támogatnak, amely nem veszélyezteti a szolgálatok működését. Figyelmeztetett, hogy az MSZMP az akták egy részét megsemmisítette.
Horn Gábor (SZDSZ) közölte: „Az SZDSZ lelkesen egyetért az MSZP javaslatának céljával, de halk bocsánatkérést is vár a szocialista párttól, mivel 15 évig akadályozta azt.” – Nem kell aggódni az adatok nyilvánosságra kerülése miatt, hiszen a szocialisták javaslata arra ad lehetőséget, hogy felelősen hozott alkotmányos törvények mentén ismerhessék meg az iratokat állampolgárok – jelentette ki lapunknak Tóth Károly (MSZP). Megjegyezte, hogy az előterjesztéssel elkerülhető lesz az adatok felhasználása a „politikai hisztériára”, és teljesül az ellenzék követelése is a nyilvánossággal kapcsolatban.
Mécs Imre (SZDSZ) szintén úgy tartja, hogy a törvénymódosítással nem sérülnek a titkosszolgálatok érdekei, hiszen erről a jelenlegi kutatásra és levéltárakra vonatkozó törvény gondoskodik. Az MSZP országos elnöksége keddi ülésén tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta a javaslatot, amelyet képviselői indítványként kívánnak benyújtani az Országgyűlés jövő februári első ülésére.