Majláth Mikes zacskóval

Aki nem olvasta Majláth Mikes László liberális hitszónok írásos üzenetét a tegnapi Magyar Hírlapban, szegényebb lett egy amorf gondolamenettel. Idézek keveset a borostás filozófustól: „Úgy éreztem magam, mint egy jó adag kokó után (ezek szerint kipróbálta már), ha megláttam Liebmann Katit, Pálfy Gét, Zacseket, az amerikai nagykövetként állandóan hazabeszélő Jeszenszkyt, az ájtatos manóként gubbasztó Lezsákot… Szegény Sándor hát ezért lízingelte azt a nagy sátrat…”
Nagyjából ez a szövegkörnyezet emberünk cikkében, aminek mondanivalóját nem könnyű megfejteni. Mindössze annyi a biztos, hogy a szerző rettenetesen utál mindent és mindenkit, ami magyar és aki magyarul gondolkodik. „Nem volt semmi az MDF-es piacos pacák, meg a vitézkötéses bocskaiba öltözött, éhségsztrájkot folytató pszichopata sem…”
Vajon milyen a zsánere Majláth Mikesnek? Ki az, akit elfogadna a pódiumon? Na most ez nem derül ki a veretes írásból. Van itt szó kötélverő Kövér Laci harcias bajuszáról, Áder Jánosról, aki beszédeivel halálra altatja a szoclib kormányt, az ifjú titán Rogán Antiról, aki mindent meg tud magyarázni, mire ő (a szerző) – idézem –: „bekapok rá egy Seduxent fél cserkóval…” (Ez valószínűleg a cikkírás előtt is megtörtént.) Érdekes a Szájer Józseffel kapcsolatos gondolatsora is: „Ha Szájer Jóska jelenik meg a színen, nejlonzacskóba dugom a fejem, de előtte belenyomok egy nagy tubus Technokolt”.
Szerintem a szerző már megelőzően belenyomta a fejét a tubusba, alátámasztja ezt az írás második fele, de ebből már nem idézek, mert – ennek olvastán – más is tubushoz nyúl majd, aztán ő is cikkeket ír az újságba, attól meg Isten mentse meg ezt a sokat szenvedett nemzetet.