Országimázs Brüsszelben

Még Brüsszelben sem szoktak hozzá az eurokraták ahhoz, hogy egy tagállam termelői – esetünkben a magyar méztermelők – a szigorításokért, a minőségi termékek preferálásáért szálljanak síkra. Ráadásul olyan békésen és kulturált módon, hogy a helyszínt biztosító rendőrök a kitűnő minőségű magyar mézet tartalmazó üvegek mellett a tüntetőtől kunyerálják el sárga sapkáikat és kitűzőiket.
Talán azóta már Brüsszelben is tudják, hogy a magyar mézet a világkereskedelemben úgy ismerik, hogy az a legtisztább, a legjobb minőségű termék. A magyar méhészet pedig most azért került válságba, mert az európai uniós szabályozók hátrányba hozták, azaz a méz EU-s forgalomba hozatalának szabályai a gyenge minőségű, arctalan importmézkeverékeknek kedveznek, és nem védik megfelelően a fajtamézek, mint például a világhírű magyar akácméz tisztaságát sem.
A méztermelők tüntetésének jelentőségét csak növeli az a tény, hogy idehaza egymást érik az élelmiszerekkel kapcsolatos botrányok, s közülük a paprikaügy bekerült a nemzetközi híradásokba, s az EU-n belül is visszhangra talált. A szennyezett fűszerpaprikából külföldre is került, az unió gyors riasztású információs rendszerén keresztül érkezett olyan jelentés, hogy a határértéket meghaladó ohratoxin-tartalmú magyar termék került forgalomba. Az anyag kis mennyiségben nem káros, ám nagyobb dózisban májrákot okozhat. Az importra a tavalyi, rossz termés miatt volt szükség; a gyártócégek a hazai őrleményhez adagolták a mérgeket tartalmazó importőrleményt. Az újabb botrány súlyosan veszélyezteti a hungaricum piaci pozícióit. Mára alapos az a gyanú is, hogy tudatosan mérgezték az embereket a nagyobb haszon érdekében.
Egy másik vizsgálat döbbenetes eredménye: szemetet, hulladékot, madártollat, állati ürüléket, üvegdarabokat tartalmaz a hazai gyógyteák egy része. Erre a megállapításra az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jutott, miután az aktivistái által megvásárolt készítményeket a Gyógynövénykutató Intézet Rt. laboratóriumában bevizsgálták. Voltak olyan teakészítmények, amelyeknél még laborvizsgálatra sem volt szükség, mivel szemmel felismerhető rovarmaradványok, üvegdarabok és földrögök voltak a filterekben gyógyhatású készítmények helyett. Másokban a terápia szempontjából felesleges, illetve káros növényi részeket találtak, mint például a csipkebogyó mérgező hatású magját.
A helyzet azért különös, mert a gyógynövények forgalomba hozatalának még szigorúbb feltételei vannak, mint az élelmiszerekének. Ráadásul egyre többen bíznak az efféle teák gyógyító erejében, és a gyógyszerek helyett ilyen készítményeket fogyasztanak.
A közelmúltban sajnálatos módon bekövetkezett élelmiszer-biztonsági botrányok miatt megingott az európai fogyasztóknak a magyar élelmiszerek biztonságosságába vetett bizalma. Amúgy az élelmiszer-biztonságot az Európai Unió prioritásként kezeli, ezért csatlakozásunk kulcskérdése az EU élelmiszer-biztonsági követelményeinek való megfelelés, az intézményi háttér biztosítása volt.
Mondhatni, hazánk folyamatos erőfeszítéseket tett ennek érdekében, de az eredmény sovány.
Brüsszelben egy uniós szakember úgy vélte, a magyar paprikabotrány után különösen nagy a jelentősége annak, hogy egy újabb élelmiszerrel, a mézzel kapcsolatban minőségi szigorítást kérnek. „Nem baj, ha elterjed, hogy Magyarországon jó a mezőgazdaság, s vannak termelői és fogyasztói igények.”
Tehát a januártól ismét tüntető magyar méhészek tulajdonképpen a csorbát akarják kiköszörülni.
Mások helyett.