Parlamenti ellenérvek a jegybankról

Megkezdte tegnap a parlament a Mádl Ferenc köztársasági elnök által különösen aggályosnak minősített, s ezért az Országgyűlésnek visszaküldött jegybanktörvény ismételt tárgyalását. A javaslat lényege, hogy a jegybank legfőbb döntéshozó szerve, a monetáris tanács ezentúl tizenegy tagúra bővüljön, közülük mindössze négy fő kinevezésére tehet javaslatot a jegybank elnöke, míg a többi tag kinevezése és felmentése Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hatáskörébe kerüljön.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a törvénytervezetről kijelentette: a jelenlegi törvény módosításának célja, hogy a jegybankot irányító monetáris tanács a jelenleginél hatékonyabban működhessen, és a testület szerepe a jövőben minél inkább kiteljesedhessen.
Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke rámutatott, a jegybanktörvény módosításának és a legfőbb döntéshozó testület kinevezésének megváltoztatása egyértelműen arra utal, hogy a Gyurcsány-kormány be akar avatkozni a jegybank függetlenségébe, és befolyást kíván gyakorolni a monetáris politikára. Szabó Zoltán szocialista képviselő visszautasította az ellenzéki kijelentéseket. Aláhúzta: a törvény nem sértené a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét, mert ha még négy pártkatonát is jelölnének a monetáris tanácsba, azok akkor sem lennének többségben az irányadó kamat megszavazásakor. Járai Zsigmond korábban közölte, amennyiben a parlament a korábbi formájában elfogadja a törvényt, úgy az MNB az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért. A módosított törvényről a képviselők várhatóan ma szavaznak.